Már az ipari kibocsátásnál „fogná meg” a szén-dioxidot a magyar tulajdonú eChemicles.

A cég alapító-társtulajdonosa kifejtette: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a szén-dioxid megkötését egyfelől szabályozók, büntetések ösztönzik, másrészt a szén-dioxid mint nyersanyag hasznosításának lehetősége. Amikor pusztán a büntetés elkerülésére a cél, akkor a szén-dioxidot eltárolják, például a föld alatt, egykori földgázmezők helyén. Janáky Csaba elmondta: a szén-dioxid közvetlen hasznosítására jó példa az üdítőgyártás, de lehet belőle szén-monoxidot is készíteni, amely a hidrogénnel úgynevezett szintézisgázt alkot, ez pedig már elterjedt vegyipari alapanyag, például a szintetikus üzemanyagot készítenek belőle.

Mindez akkor fenntartható, ha megújuló energiával készül – fűzte hozzá a szakember.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a szén-dioxid-kibocsátás, a légkör szén-dioxid koncentrációja az ipari forradalom óta nő, elsősorban a fosszilis üzemanyagok, energiahordozók használata miatt. Ennek következményeként világszerte emelkedik a hőmérséklet és a tengerszint, ezért fontos a kibocsátás csökkentése, a légkörben lévő szén-dioxid megkötése.

Janáky Csaba, az – ipari szén-dioxid-kibocsátás felhasználásával szintetikus üzemanyagok alapjául szolgáló szén-monoxidot előállító és globálisan is úttörő – társaság alapító vezérigazgatója emlékeztetett rá, hogy EU-tagként Magyarország is vállalta 2050-re a klímasemlegességet, a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Erre vannak egyszerűbb megoldások, például az energiahatékonyság növelése, a megújuló energia használata, ám a szén-dioxid-kibocsátás 20-30 százaléka a hagyományos módszerekkel nem elkerülhető. Például a cement, műanyag, acél gyártásánál vagy a tengeri, légi közlekedés során a légkörbe kerülő szén-dioxid megkötéséhez, majd hasznosításához új, körforgásos szemléletű módszerekre van szükség – hangsúlyozta.

Megemlítette, hogy erre két lehetőség van, az egyszerűbb megoldás a koncentrált kibocsátási pontokat, például a gyárkéményeket célozza. Magyarországon például a péti Nitrogénműveknél, vagy Százhalombattán a Mol üzemében alkalmazzák ezt a módszert.

A másik lehetőség a levegőből kivonni a szén-dioxidot – mondta. Egymillió levegőmolekulára jut 420 szén-dioxid molekula, ami klímaszempontból már sok, de a „kiválogatáshoz” még kevés – jegyezte meg.

Janáky Csaba közölte: korábbi technológiai újításaikat már a 2021-es Planet Budapest fenntarthatósági expón nagy sikerrel mutatták be, és erre készülnek az idein is, szeptember végén.