Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Láncokba fejlődő zivatarfelhő, vagyis szupercella Hajdúszoboszló közeléből fotózva 2015. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Lesz itt minden - pénteki és hétvégi időjárási menetrend

A mérsékelt szó lehet a legjobb jelző a melegre és a napsütéses órák számára, de a felhőképződésre és a zivatarveszélyre inkább az erőteljes jelző illik.

Pénteken általában erősen felhős, napközben egyre inkább gomolyfelhős időre kell számítani, jellemzően kevés napsütéssel. Sok helyen akár többször is kialakulhat zápor, zivatar, utóbbiakat továbbra is elsősorban felhőszakadás kísérheti. Szélerősödés csak zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között alakul - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.

Szombaton az erőteljes gomolyfelhő-képződés és fátyolfelhők mellett több-kevesebb napsütésre is számítani lehet, de több helyen előfordul záporeső, zivatar. Általában mérsékelt lesz az északi, északkeleti szél, csak zivatar térségében lehetnek erős lökések. A minimum-hőmérséklet 12 és 17, a csúcsérték 21 és 26 fok között alakul.

Vasárnap az erőteljes gomolyfelhő-képződés mellett az ország nagy részén több órára kisüthet a nap. Több helyen előfordulhat záporeső, zivatar, nagyobb számban az ország déli, délkeleti felén. Az északi, északkeleti szél sokfelé megerősödik, hajnalban 12-17, délután 21-26 fok valószínű.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×