Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Egy nő beoltanak a Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni vakcinájának első adagjával Szalai Marianna várpalotai háziorvos Loncsosi úti orvosi rendelőjében 2021. május 20-án.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Volt pusztítóbb betegség a koronavírusnál 2020-ban Európában, több is

Arányaiban Magyarországon haltak meg a harmadik legtöbben az unióban.

A koronavírus-járvány ellenére a keringési betegségek és a rák okozta a legtöbb elhalálozást az Európai Unió tagországaiban 2020-ban – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint az unió 22 tagállamában a keringési betegségek, Dániában, Írországban, Franciaországban és Hollandiában pedig a rák volt az elhalálozások fő oka.

  • Keringési betegségekben mintegy 1,7 millióan haltak meg, és
  • csaknem 1,2 millióan rákbetegségben.

A két betegségcsoport együttesen a halálesetek 55 százalékát tette ki az EU-ban, arányaiban a legkevesebbet Belgiumban (42 százalék), a legtöbbet Bulgáriában (76 százalék).

Az EU-tagországok közül a keringési rendszer betegségei okozta halálozások aránya Bulgáriában (61 százalék) volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Franciaországban (20 százalék). A rákbetegségek okozta halálozások aránya Írországban volt a legmagasabb (29 százalék) és Bulgáriában a legalacsonyabb (15 százalék) - írták.

A járvány európai terjedésének első évében a koronavírus a harmadik legfőbb halálok volt az uniós országokban, összesen csaknem 439 ezer halálesettel. A Covid-19 okozta halálesetek legmagasabb arányát Belgiumban (18 százalék) és Spanyolországban (15 százalék) jegyezték fel, míg a legalacsonyabbat Finnországban és Észtországban (1-1 százalék).

Az Eurostat jelentésében közzétett grafikon szerint Magyarországon

  • a keringési betegségek az összes haláleset mintegy 47 százalékát okozták,
  • a rák a halálesetek mintegy 20,
  • a koronavírus pedig 2 százalékáért

volt felelős 2020-ban.

Az uniós országok között a 100 ezer lakosra jutó halálozási arány Bulgáriában volt a legmagasabb (1787) 2020-ban. Bulgáriát Románia (1622), Magyarország (1513), Litvánia (1482) és Lettország (1445) követte. Az uniós országok között a 100 ezer lakosra vetített halálesetek legalacsonyabb arányát Franciaországban (863) és Írországban (892) regisztrálták, megelőzve Luxemburgot (905), Finnországot (917) és Spanyolországot (919).

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×