eur:
411.22
usd:
392.27
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Sirályok a sydneyi Bronte beach homokjában 2018. június 19-én. A hatóságok riasztást adtak ki a térségre a zord, esős időjárás miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Rae

Nagy fába vágja a fejszéjét Sydney

Mintegy 9,1 millió ausztrál dollár (2,5 milliárd forint) értékben indított el egy kezdeményezést Új-Dél-Wales, Ausztrália legnépesebb állama: a projekt célja, hogy megoldást találjanak a híres sydneyi kikötő moszattelepeinek és csikóhalállományának helyreállítására.

James Griffin, a szövetségi állam környezetvédelmi minisztere elmondta: a projekt célja az eltűnt biodiverzitás visszaállítása, a vízminőség javítása és a szén-dioxid-megkötésre képes felületek növelése. „Városunk dobogó szíve a nyüzsgő sydney-i kikötő” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: az urbanizáció és az ipari tevékenység hatása a tengeri élőhelyek és az ott élő fajok pusztulásához vezetett.

A beruházással élő tengeri védőfalat hoznának létre, visszatelepítenék a moszaterdőket és tengerifűmezőket; számba vennék a kikötőből már elköltözött pingvin- és a még ott élő fókapopulációkat. Emellett több száz élő tengeri védőgátpanel elhelyezésével és a tengerifű-, illetve a moszatmezők újratelepítésével a kikötő legalább kilenc pontján próbálnák helyreállítani a kritikus élőhelyeket a veszélyeztetett fajok számára: ilyen például a fehér csikóhal, az ausztrál pingvin és a levesteknős.

Új-Dél-Wales állam lakosságának több mint 85 százaléka egy 50 kilométeres part menti sávban él. A kikötő több mint 50 százalékát beépítették. Több mint 142 ezer ember dolgozik a tengerpart turistaiparában. A világ egyik legmélyebb és legnagyobb természetes kikötőjeként számon tartott kikötő 17,7 km hosszú, területe 54 négyzetkilométer. Több mint 580 halfajnak ad otthont, területén több sziget is található.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-et ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×