Infostart.hu
eur:
381.28
usd:
326.97
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Sirályok a sydneyi Bronte beach homokjában 2018. június 19-én. A hatóságok riasztást adtak ki a térségre a zord, esős időjárás miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Rae

Nagy fába vágja a fejszéjét Sydney

Mintegy 9,1 millió ausztrál dollár (2,5 milliárd forint) értékben indított el egy kezdeményezést Új-Dél-Wales, Ausztrália legnépesebb állama: a projekt célja, hogy megoldást találjanak a híres sydneyi kikötő moszattelepeinek és csikóhalállományának helyreállítására.

James Griffin, a szövetségi állam környezetvédelmi minisztere elmondta: a projekt célja az eltűnt biodiverzitás visszaállítása, a vízminőség javítása és a szén-dioxid-megkötésre képes felületek növelése. „Városunk dobogó szíve a nyüzsgő sydney-i kikötő” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: az urbanizáció és az ipari tevékenység hatása a tengeri élőhelyek és az ott élő fajok pusztulásához vezetett.

A beruházással élő tengeri védőfalat hoznának létre, visszatelepítenék a moszaterdőket és tengerifűmezőket; számba vennék a kikötőből már elköltözött pingvin- és a még ott élő fókapopulációkat. Emellett több száz élő tengeri védőgátpanel elhelyezésével és a tengerifű-, illetve a moszatmezők újratelepítésével a kikötő legalább kilenc pontján próbálnák helyreállítani a kritikus élőhelyeket a veszélyeztetett fajok számára: ilyen például a fehér csikóhal, az ausztrál pingvin és a levesteknős.

Új-Dél-Wales állam lakosságának több mint 85 százaléka egy 50 kilométeres part menti sávban él. A kikötő több mint 50 százalékát beépítették. Több mint 142 ezer ember dolgozik a tengerpart turistaiparában. A világ egyik legmélyebb és legnagyobb természetes kikötőjeként számon tartott kikötő 17,7 km hosszú, területe 54 négyzetkilométer. Több mint 580 halfajnak ad otthont, területén több sziget is található.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×