Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Sirályok a sydneyi Bronte beach homokjában 2018. június 19-én. A hatóságok riasztást adtak ki a térségre a zord, esős időjárás miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Rae

Nagy fába vágja a fejszéjét Sydney

Mintegy 9,1 millió ausztrál dollár (2,5 milliárd forint) értékben indított el egy kezdeményezést Új-Dél-Wales, Ausztrália legnépesebb állama: a projekt célja, hogy megoldást találjanak a híres sydneyi kikötő moszattelepeinek és csikóhalállományának helyreállítására.

James Griffin, a szövetségi állam környezetvédelmi minisztere elmondta: a projekt célja az eltűnt biodiverzitás visszaállítása, a vízminőség javítása és a szén-dioxid-megkötésre képes felületek növelése. „Városunk dobogó szíve a nyüzsgő sydney-i kikötő” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: az urbanizáció és az ipari tevékenység hatása a tengeri élőhelyek és az ott élő fajok pusztulásához vezetett.

A beruházással élő tengeri védőfalat hoznának létre, visszatelepítenék a moszaterdőket és tengerifűmezőket; számba vennék a kikötőből már elköltözött pingvin- és a még ott élő fókapopulációkat. Emellett több száz élő tengeri védőgátpanel elhelyezésével és a tengerifű-, illetve a moszatmezők újratelepítésével a kikötő legalább kilenc pontján próbálnák helyreállítani a kritikus élőhelyeket a veszélyeztetett fajok számára: ilyen például a fehér csikóhal, az ausztrál pingvin és a levesteknős.

Új-Dél-Wales állam lakosságának több mint 85 százaléka egy 50 kilométeres part menti sávban él. A kikötő több mint 50 százalékát beépítették. Több mint 142 ezer ember dolgozik a tengerpart turistaiparában. A világ egyik legmélyebb és legnagyobb természetes kikötőjeként számon tartott kikötő 17,7 km hosszú, területe 54 négyzetkilométer. Több mint 580 halfajnak ad otthont, területén több sziget is található.

Címlapról ajánljuk
A jövő vállalata már nem embereket alkalmaz

A jövő vállalata már nem embereket alkalmaz

Egy HR-osztály munkájának jelentős részét már algoritmusok végzik, egy biztosítónál másodpercek alatt megszületik az automatizált döntés, egy technológiai vállalat pedig korábbi létszámának töredékével működik. A mesterséges intelligencia nem egyszerűen gyorsabbá teszi a dolgozókat, hanem alapjaiban változtathatja meg, hogy hogyan szervezzük a munkát. A nagy kérdés az, hogy mi szükség lesz hatalmas szervezetekre, ha néhány ember és egy sereg AI-ügynök is képes működtetni egy üzletet? És vajon kikhez kerül az így keletkező hatalmas többletjövedelem?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×