eur:
413.97
usd:
396.52
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Egy strandoló a Velencei-tó partján naplementekor a Velence Korzó és Szabadstrandon 2015. július 6-án. Az országos tiszti főorvos július 4-től július 8-án éjfélig hőségriadót rendelt el, mert ebben az időszakban eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Elképesztően alakult az idei nyár időjárása – előzetes elemzés

A rekordokkal és furcsaságokkal tarkított időszak 1901 óta a legmelegebbre sikeredett.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2021-es nyár az átlagnál 1,2 Celsius-fokkal melegebb volt, ezzel az ötödik legmelegebb 1901 óta.

A június közepétől augusztus közepéig tartó kéthavi időszakot nagyrészt hőhullámok határozták meg, míg az évszak eleje és vége a szokásosnál hűvösebb idővel telt. Országos átlagban a nyári csapadékösszeg jelentősen elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Hasonlóan száraz nyár legutóbb 2015-ben volt.

Mint olvasható, az évszak középhőmérséklete országosan 22,0 Celsius volt (1991–2020-as átlag 20,8 fok), amivel a legmelegebb nyarak közé került. A június 2,1, a július 2,2 fokkal volt melegebb a szokásosnál.

A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 fokot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben. A június a harmadik, a július a legmelegebb lett.

Az idei júliusnál 1901 óta csak az 1992-es augusztus volt melegebb hónap. A forró július után a nyár egy hűvösebb augusztussal zárult, az augusztus középhőmérséklete országosan 1,0 fokkal elmaradt az éghajlati normáltól.

Nyár elején még folytatódott a tavasszal megszokott átlagosnál hűvösebb időjárás. Június 1-jén Zabaron 0,6 Celsius fokig hűlt a levegő, ami az évszak legalacsonyabb mért hőmérséklete. A legmelegebb órákban is csupán 20 fok közeli értékeket mértek, majd fokozatos melegedés vette kezdetét. Június második hetében a szokásos közelében, kissé afelett alakultak a középértékek, majd 13-ára egy markáns hidegfront hozott jelentős lehűlést. A front mögött 14-én reggelre a fagyzugos helyeken 5 fok alá csökkent a hőmérséklet. A hűvösebb idő nem tartott sokáig, 15-én már melegebbre fordult az idő. Kezdetben a középpontjával tőlünk északra, északkeletre elhelyezkedő anticiklon déli oldalán keleties, majd 20-ától a Nyugat-Európában hullámzó frontrendszer előoldalán délies áramlással egyre forróbb légtömegek érték el hazánkat.

A június második felének időjárását hőhullám határozta meg, csak két napra (június 26–27.) hozott némi felfrissülést egy hidegfront, de még azokon a napokon is a szokásosnál több fokkal melegebb volt.

Több napi rekord is megdőlt.

A legforróbb napon, június 24-én a az országos átlag elérte a 28,6 fokot, ami 8,5 fokkal magasabb a normálnál, és abszolút júniusi maximum 1901 óta, továbbá a legmagasabb napi középérték 2021-ben. A középhőmérséklet mellett a maximumok átlaga is június 24-én volt a legmagasabb az évben. Országos átlagban 36,5 fok volt a csúcsérték, főleg az Alföldön volt nagy forróság, a Duna-Tisza közén nagy területen 38 fok fölé melegedett a levegő, Fülöpházán a maximum elérte a 40 fokot – idézi föl az OMSZ.

A július hidegfronttal kezdett, a hónap elején kevéssel az átlag alatt alakult a hőmérséklet, majd egy közeledő frontrendszer előtt déli, délkeleti áramlással újabb hőhullám érte el a Kárpát-medencét. 8-án tetőzött a kánikula, az országos napi közép meghaladta a 28 fokot, a délutáni órákban a legmagasabb hőmérséklet sokfelé 37–38 fok körül alakult. Az adonyi állomáson mért 40,2 fokos érték az év legmagasabb hőmérséklete. 9-én egy hidegfront vonult át, de számottevő felfrissülést nem hozott, a maximum-hőmérsékletek általában 30 és 35 fok között alakultak. Július 13-án és 14-én a csúcsérték ismét nagy területen meghaladta a 35 fokot. A hónap közepén egy magassági hidegörvény hozott néhány fokos lehűlést, majd komolyabb visszaesést a 19-én térségünket érintő hidegfront okozott. Július 21. körül néhány napig a sokéves átlagnál kissé hűvösebb idő volt, majd 24-től egyre nagyobb területen tért vissza a hőség, a július hőhullámmal ért véget. 28-án délkeleten a maximum helyenként meghaladta a 39 fokot.

Augusztus 1-jén egy hidegfront érte el az országot, ami másnapra országszerte véget vetett a hőségnek. A hónap első hete a szokásosnál hűvösebb idővel telt, majd visszatért a kánikula, jellemzően 30 és 35 fok közötti maximumokkal. A hónap közepén tovább fokozódott a forróság, 15-én és 16-án az ország déli, délkeleti megyéiben ismét, de a nyáron már utoljára 36 és 39 fok között alakult a legmagasabb hőmérséklet. Augusztus 17-re egy markáns hidegfront jelentős, mintegy tíz fokos lehűlést okozott, 18-án öt fokkal maradt el a napi középhőmérséklet az 1991–2020-as átlagtól. Augusztus 20–22. között még az átlagos köré melegedett a levegő, majd

az évszak végén több hullámban szokatlanul hűvös levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, őszies időjárást okozva ezzel a nyár végére.

27-én és 28-án 5–6 fokkal a normálérték alatt, mindössze 14 fok közelében alakult az országos napi átlag, és a legmelegebb órákban is csak 20 fok körül volt a hőmérséklet.

2021 nyarán négy hőhullámos időszak fordult elő, június második és július első felében egy–egy hosszabb, július végén, illetve augusztus elején kettő kissé rövidebb. A gyakori hőség a hőhullámos napok számában is megmutatkozik. Országos átlagban 22 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap a déli, délkeleti országrészben fordult elő, ahol nagyobb területen 30 felett volt ez az érték.

Az Országos Meterológiai Szolgálat hosszas emelzése mások mellett arra is kitér, hogy

a 2021-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt.

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 132,8 mm, ami 35 százalékkal elmaradt az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 203,5 mm) – az előzetes adatok alapján.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×