Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay.com

Egészen különleges a Balaton idei fagyija

Idén először a szakmai zsűri különdíját is kiosztották.

A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó hársmézzel, karamellizált mandulával és almával készülő Mézesem nevű fagylaltja lett a Balaton Fagyija verseny idei győztese - derült ki a balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpontban megrendezett díjátadó ünnepségen.

Fekete Tamás, a megmérettetést 8. alkalommal megrendező Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) alelnöke, a zsűri egyik tagja elmondta, hogy jelentős y minőségi fejlődést hozott a verseny a Balaton körüli cukrászdák, fagylaltozók életében.

Sokan megfogadták a szakemberekből is álló zsűri korábbi években elhangzott véleményét, útmutatásait. Külön méltatta, hogy van, ahol művészi szintre emelték a tálalást és helyi, természetes, valamint saját készítésű alapanyagokból állítják elő a fagylaltokat.

A Balaton Fagyija idei versenyre 23 édességgel nevezett 13 Balaton környéki cukrászda, kézműves fagylaltozó.

A zsűri tagja volt Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szakmai elnöke, továbbá a tavalyi megmérettetés győztese, a balatonfüredi Bagaméri Cukrászda tulajdonosa, Márton Sándor is a BTSZ két delegáltja mellett.

A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó immár harmadszor nyerte meg a versenyt. Fekete Tamás úgy fogalmazott, nemcsak a termék képvisel magas színvonalat, hanem a tálalás módja is, amellyel egy egyszerű fagylaltot is az extra desszertek rangjára tudnak emelni.

Most először a szakmai zsűri különdíját is kiosztották: a gyenesdiási Bringatanya és a Somogyi Fagylaltműhely "Somogyi"-Mogyi és Páhoki Pepita fantázianevű fagylaltjait ismerték el. A 2021-es balatoni versenyen három édesség nyert el különdíjat: a balatonalmádi Amaretto Fagyizó Meggyes gomolyasajt pirított dióval nevű fagyija, a balatonszemesi Margaréta Fagyizó Tökmagos fehérkávé nevű édessége, valamint a veszprémi Völgy Fagyizó Borsos marcipán nevű fagylaltja.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×