eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Forrás: Pexabay.com

Elképesztően sok időt verünk el a közösségi oldalakon - adatok

Években mérhető egy emberélethez viszonyítva. A közösségimédia-használattól való függőség pedig egyre korábban alakul ki.

A We Are Social és a Hootsuite social media vállalatok legfrissebb közös kutatása szerint a Föld lakosságának 60 százaléka, azaz 4,66 milliárd ember rendelkezik internetkapcsolattal, akik közül 4,14 milliárdan (53 százalék) használják aktívan a közösségi médiát.

A 16-64 éves internetezők naponta átlagosan

2,5 órát

töltenek a közösségi oldalak böngészésével, ami 5 évnek felel meg egész életük során. A felhasználók ráadásul egyre fiatalabb korban szoknak rá ezekre a felületekre, hiába 13 év a korhatár a legtöbb platformon.

„A közösségi média használatakor aktiválódnak az agy fontos dopamint termelő területein működő neuronok, és hasonló kémiai reakció indul be, mint a kábítószer- és nikotinhasználat vagy a szerencsejáték közben. Ennek következtében

ezt az aktivitást pozitív megerősítéssel társítjuk, hiszen örömet, izgalmat érzünk,

és egyfajta jutalmat kapunk, mindez pedig folyamatos használatra készteti a függőségekre hajlamos személyeket. Ez az értesítésekből, illetve kedvelési és megosztási számokból álló jutalomrendszer az egyik kulcsfontosságú stimulánsa a legtöbb közösségi platformnak. További sajátosság, hogy ezeken a platformokon magunk döntjük el, hogy milyen képet közvetítünk önmagunkról, megteremtve így az alapot a pozitív értékeléseknek vagy éppen az együttérző reakcióknak akkor, mikor ezekre szükségünk van. A »való életben« ehhez képest jóval sokszínűbb információt kap rólunk környezetünk, beleértve jó és rossz tulajdonságainkat egyaránt" – mondta Palásti Flóra, a Budai Egészségközpont klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusa.

A „jutalmazás” (értesítések, kedvelések és megosztások) mellett „büntető” funkciójuk is van ezeknek a felületeknek, mégpedig akkor, ha nem használjuk őket. Ilyenkor lehet olyan érzésünk, hogy lemaradunk valamilyen fontos történésről vagy társas eseményről, ami megzavarhatja a kapcsolódási vágyunk evolúciós szükségletét, így

a közösségi médiumok hiánya könnyen fenyegetővé válhat.

A közösségi felületek káros hatással vannak a testi egészségünkre is. A digitalizációval együtt kialakult például a „tech neck” jelenség, vagyis a folyamatos lefelé nézés és előre görnyedő vállak miatt jelentkező nyakfájás. További negatív hatás, hogy a túlzott esti mobil- és tablethasználat alvásproblémákhoz vezethet, mivel a kijelzőkből áradó kék fény becsapja az agyat: elhiteti velünk, hogy még mindig nappal van, ezért csökken a melatonin termelése, ami miatt nehezen tudunk elaludni.

Mikor függő valaki?

Amennyiben az alábbi állítások közül több igaz ránk, akkor - a Budai Egészsgközpont szerint - érdemes elgondolkodnunk:

  1. Ha jelez a telefonom, lehetőség szerint azonnal érte nyúlok. Ha nem tudom megnézni, feszült leszek.
  2. Reggel az első dolgom, hogy átnézzem a közösségi média felületeimet. Ha ez elmaradna, akkor nagyon rosszul érezném magam.
  3. Gyakran megesik, hogy késő estig vagy éjszakába nyúlóan görgetem a social média csatornákat alvás helyett.
  4. Többször is előfordult már olyan, hogy elpazaroltam az időt a közösségi média platformokon és ezért nem jutott elég idő a munkámra, iskolai feladataimra, szeretteimre, hobbijaimra, sportra.
  5. Az okostelefonomat mindenhova magammal viszem, még a mosdóba is - zavarna, ha kimaradnék valamiből.
  6. Általánosságban véve sokat gondolok a közösségi oldalak használatára, bennem van a folyamatos késztetés, hogy rá kéne nézni, hogy mi történt stb.
  7. Úgy érzem, hogy a közösségi médiát böngészve sokszor megfeledkezem a saját gondjaimról, máskor viszont rossz érzésem támad az ott látottak miatt: irigység, szorongás alakul ki bennem.
  8. Volt, hogy próbálkoztam a social média használatának korlátozásával, de sikertelenül.
  9. El se tudnám képzelni, hogy hónapokig ne használjam a social felületeket, nagyon hiányozna.
  10. A szabadidőm nagy részét a közösségi média böngészésével töltöm, hagyom, hogy ez más tevékenységektől vegye el az időt.
  11. Előfordult már, hogy rám szóltak munkahelyen, vacsora asztalnál, nyaraláson, hogy ne nyomogassam a telefonom.
  12. Érzékeltem már, hogy személyes kapcsolataim megromlottak a túlzott social média használat miatt.
  13. Van, hogy azzal dicsekszem, hogy mennyi ismerősöm van az online térben.
  14. Sokszor úgy érzem, hogy csak az online világban juthatok figyelemhez, dicsérethez.
  15. Ha valahol nincs wifi vagy elfogy a mobilinternetem, akkor nyugtalan, feszült leszek, mert nem tudom használni a megszokott felületeimet.

A központ azt tanácsolja, hogy ha függőségre gyanakszunk, kapcsoljuk ki az összes, nem létfontosságú értesítést, és célzottan töltsünk időt a közösségimédia-felületeken.

Palásti Flóra pszichológus, a Budai Egészségközpont klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológusa az InfoRádióban a gyanakvásra okot adó jelekről, a túlzott használat káros következményeiről, valamin a megoldási lehetőségekről bővebben is beszélt - az interjút alább meghallgathatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

„Curiosity killed the cat”, avagy a Kíváncsiság ölte meg a macskát – tartja az angol mondás. Amikor a karácsonyfáról és macskákról van szó, persze nem kell ilyen drámai kimenetelre számítani, de néhány óvintézkedés segíthet elkerülni, hogy ledőljön a fa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×