eur:
411.01
usd:
394.88
bux:
79270.61
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Farkas Viktor Mátyás/WWF Magyarország

Öt magyar település már felvette a harcot a klímaváltozással a WWF és a BM segítségével

A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás Magyarországon. Európai uniós forrásból a WWF Magyarország és a Belügyminisztérium öt településen indított vízmegőrzési mintaprojektet.

1901 óta mért adatok alapján 2018, majd pedig – a 2018-as rekordot is felülmúlva – 2019 lett a legmelegebb év Magyarországon. De a klímaváltozással nem csak a melegedés jár együtt, hanem a szélsőséges időjárás is: idén tavasszal súlyos aszály sújtotta az országot, aztán jöttek a Medárd-időszak nagy esőzései – mutatott rá a szélsőséges csapadékeloszlás példáira az InfoRádióban a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.

„Például 2010-ben, az elmúlt időszak legcsapadékosabb évében átlagosan több mint 1000 milliméter csapadék hullott Magyarországon, miközben a hosszú távú átlag 580 körül volt, vagyis majd kétszer annyi volt az említett évben. Aztán a következő év az egyik legaszályosabbra sikeredett” – ismertette Kerpely Klára, kiemelve, az ilyen és hasonló

szélsőségre fel kell készülni, mert ezek válnak majd a megszokottá.

A szakember elmondta, hogy 2017-ben indult be a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, a természetes vízmegtartást segítő mintaprojektjük öt kistelepülésen.

A Cserhátban található Püspökszilágyon rönkgátakkal védekeztek a villámárvizek ellen. A Közép-Tisza mellett fekvő Rákócziújfaluban most már nem pazarolják el a belvizet, hanem megőrzik aszályos időkre. Bátyán a hirtelen lezúduló csapadék gyakran elöntötte a pincéket, itt a vízelvezetést oldották meg. A Homokhátságon fekvő Ruzsán mára a víz ritka kinccsé vált, ott a szürkevizet hasznosítják újra. Tiszatarján pedig a Borsodi-ártérhez tartozik, itt a Tisza árterét ellepő özönnövények ellen taposásos gazdálkodással védekeznek – sorolta az eredményeket a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.

„A megoldás, amiben valamennyi település esetében gondolkodunk, az a víz tározása, megfogása és lelassítása, a hely biztosításra arra, hogy amikor sok van, mint egy befőttet, el lehessen tenni az ínséges időszakra” – magyarázta a szakember. Arrül is beszélt, hogy mindegyik településen

„természetre alapozó” vízmegtartó megoldásokat alkalmaztak,

és a táj adottságait kihasználva alakítottak ki medencéket, kis tározókat, hogy azok egyben élőhelyet is jelentsenek a kétéltűek, a madarak és a növényzet számára is.

A 2021-ig tartó, európai uniós LIFE projekt fejlesztéseiről a vizmegtartomegoldasok.bm.hu honlapon tájékozódhatnak a hasonló problémákkal küzdő települések vezetői.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 06:39
×
×
×
×