A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) és az amerikai keresőóriás közötti jogvitában eljáró francia bíróság 2016-ban fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez előzetes döntéshozatali eljárás keretében. A CNIL szerint a felhasználók kérésére szerte a világon el kell távolítania a rájuk vonatkozó keresési adatokat.

"A jelenleg hatályos uniós jog nem ír elő olyan kötelezettséget, amelynek alapján a vállalatnak a keresőmotor valamennyi változatán el kell végeznie a törlést" - állapította meg a bírói testület, kiemelve, hogy az eltávolítást ugyanakkor az EU-tagállamok mindegyikében végre kell hajtani.

Mint írták, a törlést szükség esetén olyan intézkedéseknek kell kísérniük, amelyekkel ténylegesen megakadályozható, hogy a tagországok felhasználói a keresőmotor EU-n kívüli változatán keresztül - tehát például a google.hu-ról a google.com-ra váltva - hozzáférjenek a szóban forgó, a közösségen belül levett linkekhez.

Rámutattak emellett, hogy

bár a szabályozás nem teszi kötelezővé a link eltávolítását a keresőmotor valamennyi változatán, azt nem is tiltja meg.

Az amerikai óriásvállalat üdvözölte a verdiktet, mondván, azon dolgoznak, hogy megtalálják a kényes egyensúlyt a nyilvánosság információhoz való legitim joga, az adatvédelem, valamint a magánélet védelmének joga között.

Elemzők szerint az ítélet rendkívül fontos annak meghatározásában, hogy a közösségi jog alkalmazása kiterjedhet-e az Európai Unió területén kívülre is.

Az Európai Bíróság egyik 2014-es ítélete alapján vezették be a "felejtéshez való jogot", amelynek értelmében az internetes cégek bizonyos esetekben kötelezhetőek az online keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes információk eltávolítására.

A Google-höz azóta több millió törlési kérelem érkezett.

A most is alkalmazott, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagországok bíróságai a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az Európai Bíróság elé.