Ma délután - közép-európai idő szerint 17.54-kor - van a nyári napforduló. A Föld egy év alatt kerüli meg a Napot, ám mivel a Föld forgástengelye nem merőleges a Napot a Földdel összekötő egyenessel, változnak a Nap által sütött területek is.

"Elkövetkezik egy olyan nap, egy olyan pont az év során, amikor

a legmagasabban delel a Nap tőlünk nézve, és attól kezdve egyre lejjebb húzódik. Tehát a nyári napforduló lényegében az a helyzet, amikor a Nap a lehető legmagasabbra kerül a horizont fölött"

- mondta az InfoRádióban Szabados László csillagász.

A Nap az őszi és tavaszi napéjegyenlőség időpontjában van éppen az Egyenlítő fölött.

"Napfordulók idején szélső helyzetekben van a Nap, délben nyáron a legmagasabban, télen a legalacsonyabban. Emiatt nyáron sokkal hosszabbak a nappalok, körülbelül 16 óra az az időszak, ameddig most a horizont fölött van az égitest" - folytatta Szabados László.

A téli napforduló idején viszont csak 8 és fél óra a "valódi nappal".

"Jelzi azt, hogy múlik az idő, és következik egy új évszak, hogy mikor számíthatunk meleg időre, mikor kell felkészülnünk a télre. Évezredes hagyomány, hogy ezeket az ember figyeli" - tette hozzá a csillagász.

Régen az órák mint időmérő eszközök hiányában a Nap és a Hold járása adta az időszámítás alapját - mondta az InfoRádióban Sándor Ildikó néprajzkutató.

"Itt, ahol mi élünk, van téli és nyári napforduló, őszi és tavaszi napéjegyenlőség. Ezek kiemelt, szent ünnepi időnek számítottak" - mutatott rá Sándor Ildikó, hozzátéve, a téli napfordulóhoz például a karácsony köthető. "Valamilyen módon a nyári napforduló is fontos, kevésbé a családi, inkább a nagyobb közösségek táncos ünnepei kerülnek előtérbe. Fontos szimbólum a tűz, a tüzeskedés, e köré a modern kultúrában is szerveződnek programok."

A tűzön járás bár nem magyar hagyomány, emlékeznek vele a napfordulóra. Bulgáriában ez ugyanakkor nagyon komoly rítus - tette hozzá a néprajzkutató.