Aki bármilyen okból kórházba kerül, saját bőrén tapasztalhatja, hogy milyen szüksége van a gondos és hozzáértő ápolásra. Ráadásul a gyógyintézetek bármelyik osztályán történhet olyan váratlan helyzet, amikor a szakszerű ápolás élet-halál kérdése.

Jack Needleman kaliforniai közegészségtani professzor hosszú ideje foglalkozik azzal, hogy a nővérlétszám és a gyógyítási eredmények milyen módon és mértékben függnek össze. A betegellátás első pontja szinte mindig a nővérek munkáját jelenti, ezért a gyógyítás színvonala alapvetően függ attól, hogy a kórházban előfordul-e nővérhiány.

Korábbi munkákban több gyógyintézet eredményeit hasonlították össze, olyanokét, amelyekben az ápolónők létszáma jelentősen különbözött egymástól, ezért a rossz eredményeket a kórházi vezetés általában kétségbe vonta. A mostani munkacsoport egyetlen amerikai gyógyintézet teljes betegforgalmának ellátását és gyógyulási arányát vetette össze a vizsgázott, képzett ápolónők számával.

Az intézet 43 részlegén a vizsgálat időszakában 197 961 betegfelvétel történt, és a nyolc órás műszakokban 176 696 váltásban cserélődött a személyzet. Létszámhiány miatt gyakran nem állt annyi nővér munkába, ahánynak kellett volna. A kutatók azt találták, hogy amikor egy-egy nyolc órás műszakban lényegesen kevesebb ápolónő dolgozott, a betegek halálozási esélye átlagosan két százalékkal emelkedett. Tekintve, hogy ilyenkor az osztály betegei három műszakban maradtak rosszabb ellátásban, abban a 24 órában a halálozásuk kockázata hat százalékkal lett magasabb, mint azon a napon, amikor valamennyi nővér szolgálatban volt.

Az is kiderült, hogy a sok beteg felvételével járó, zűrös napokon az ott ápolt betegek halálozási esélye négy százalékkal nőtt a nyugodt napokéhoz képest. "Eredményeink remélhetőleg megszigorítják a nővérlétszám megfelelő szinten tartását, és fokozzák a betegápolás eddiginél jobb szervezését" - nyilatkozta a vizsgálat vezetője.

A tanulmányt a New England Journal of Medicine közölte.