eur:
400.13
usd:
367.59
bux:
74736.55
2024. október 15. kedd Teréz

Hucul csikó született a Fővárosi Állatkertben

Hucul csikó cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az Északkeleti-Kárpátokban kialakult hegyi lófajta veszélyeztetettnek számít. Magyarországi állománya a háború után csaknem eltűnt, ám az állatkert akkori főigazgatója megszervezte a fajta hazai fenntartását.

Nemcsak az egzotikus vadállatok szaporodnak jól a Fővárosi Állat- és Növénykertben, hanem a különféle háziállatok is. Legutóbb a parasztudvarban látható hucul lovaknál született kiscsikó. Az Ormos nevű kanca még június 9-én adott életet a csődörnek, amely az Okos nevet kapta - számolt be Hanga Zoltán szóvivő.

Természetesen a lovak szaporodása Magyarországon nem számít különleges eseménynek, az állatkerti parasztudvarban látható hucul csikó mégis érdemes a nyilvánosság figyelmére. A hucul ló ugyanis, amelyet a "Kárpátok pónijának" is neveznek, régen honosult, veszélyeztetett háziállatfajta, amelyet több más nép mellett a magyarok is közös kulturális örökségünk részének tekintünk.

Maga a fajta az Északkeleti-Kárpátok mentén alakult ki, aránylag kis termetű, szívós, eredetileg hegyi terepen használt hátas, málhás és fogatos lóként. Nevét a hucul népről kapta, amely a fajta eredeti tenyésztője lehetett, bár a Bukovina, Galícia és a történelmi Magyarország határterületén élő népek mind használták, így ma Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban és persze Magyarországon is őshonos, illetve régen honosult fajtának tekintik.

A fajta szervezett tenyésztése az 1700-as évek végén kezdődött, elsősorban hadi célokkal, hiszen a hegyi tüzérség szállítási feladatainak megoldására a hucul volt a legmegfelelőbb. A lucsinai és a radautzi huculménes különösen híres volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a magyarországi állomány tenyésztési központja Turjaremete és Bántapusztán volt a honvédség felügyelete alatt.

A második világháborút követően az állomány részben elpusztult, részben szétszóródott, így a hazai hucul populáció csaknem teljesen elveszett. Az 1960-as években azonban Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori főigazgatója összegyűjtötte a még fellelhető állatokat.

Az akkor alapított ménes jelenleg Jósvafő közelében él, az állatkert és az Aggteleki Nemzeti Park együttműködése nyomán. Az együttműködés része, hogy a ménesből egy-egy kanca rendszeresen az állatkertben vendégeskedik, hogy a látogatók megismerhessék ezt a különleges lófajtát. Az állatkerti bemutatásra mindig vemhes kancát választanak ki, hogy a kiscsikó Budapesten jöjjön a világra.

Címlapról ajánljuk
Nem leszek másodhegedűs - kikosarazta a Szabadságpárt elnökét a regnáló kancellár
Folyamatos patthelyzet Ausztriában

"Nem leszek másodhegedűs" - kikosarazta a Szabadságpárt elnökét a regnáló kancellár

Noha a szeptember végi ausztriai parlamenti választásokon fölényes győzelmet arató radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke továbbra is a leghatározottabban magának követeli a kormányalakítást, koalíciós partner híján aligha lesz lehetősége erre, a szélsőjobboldalinak tartott párt vezetője hiába szólította fel Karl Nehammer kancellárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökét a koalícióban való másodhegedűs szerepének elvállalására, Nehammer hasonló határozottsággal nemet mondott.

Vitézy Dávid: azt üzenték a választók, ha marad is a főpolgármester, a dolgok nem mehetnek tovább úgy, mint eddig

Ki kell jönnünk abból a politikai mocsárból, ahol mindenkinek megvan a maga dumája, de a vége az, hogy a város akármelyik részére is nézünk, nem fejlődik – mondta Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Az InfoRádió n című műsorában beszélt a Fővárosi Közgyűlés feloszlatásának esélyeiről, a 15 perces városról és a HÉV-ek jövőjéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.16. szerda, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. október 15. 04:15
×
×
×
×