Infostart.hu
eur:
362.98
usd:
323.71
bux:
145866.59
2026. november 10. kedd Réka

Hucul csikó született a Fővárosi Állatkertben

Hucul csikó cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az Északkeleti-Kárpátokban kialakult hegyi lófajta veszélyeztetettnek számít. Magyarországi állománya a háború után csaknem eltűnt, ám az állatkert akkori főigazgatója megszervezte a fajta hazai fenntartását.

Nemcsak az egzotikus vadállatok szaporodnak jól a Fővárosi Állat- és Növénykertben, hanem a különféle háziállatok is. Legutóbb a parasztudvarban látható hucul lovaknál született kiscsikó. Az Ormos nevű kanca még június 9-én adott életet a csődörnek, amely az Okos nevet kapta - számolt be Hanga Zoltán szóvivő.

Természetesen a lovak szaporodása Magyarországon nem számít különleges eseménynek, az állatkerti parasztudvarban látható hucul csikó mégis érdemes a nyilvánosság figyelmére. A hucul ló ugyanis, amelyet a "Kárpátok pónijának" is neveznek, régen honosult, veszélyeztetett háziállatfajta, amelyet több más nép mellett a magyarok is közös kulturális örökségünk részének tekintünk.

Maga a fajta az Északkeleti-Kárpátok mentén alakult ki, aránylag kis termetű, szívós, eredetileg hegyi terepen használt hátas, málhás és fogatos lóként. Nevét a hucul népről kapta, amely a fajta eredeti tenyésztője lehetett, bár a Bukovina, Galícia és a történelmi Magyarország határterületén élő népek mind használták, így ma Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban és persze Magyarországon is őshonos, illetve régen honosult fajtának tekintik.

A fajta szervezett tenyésztése az 1700-as évek végén kezdődött, elsősorban hadi célokkal, hiszen a hegyi tüzérség szállítási feladatainak megoldására a hucul volt a legmegfelelőbb. A lucsinai és a radautzi huculménes különösen híres volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a magyarországi állomány tenyésztési központja Turjaremete és Bántapusztán volt a honvédség felügyelete alatt.

A második világháborút követően az állomány részben elpusztult, részben szétszóródott, így a hazai hucul populáció csaknem teljesen elveszett. Az 1960-as években azonban Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori főigazgatója összegyűjtötte a még fellelhető állatokat.

Az akkor alapított ménes jelenleg Jósvafő közelében él, az állatkert és az Aggteleki Nemzeti Park együttműködése nyomán. Az együttműködés része, hogy a ménesből egy-egy kanca rendszeresen az állatkertben vendégeskedik, hogy a látogatók megismerhessék ezt a különleges lófajtát. Az állatkerti bemutatásra mindig vemhes kancát választanak ki, hogy a kiscsikó Budapesten jöjjön a világra.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Háromoldalú tárgyalások kezdődnek Oroszország, Ukrajna és Amerika részvételével Abu-Dzabiban. A fronton közben ott van egymással szemben a két, harcoló ország. Hogy meddig bírhatják a több mint négy éve húzódó fegyveres konfliktust, arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Abu-dzabi béketárgyalások: a szakértő nem lát esélyt az áttörésre, de kisebb eredmények lehetnek

Kisebb megállapodásokra van esély az abu-dzabi béketárgyalásokon, átfogó rendezésre azonban nem számít Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője az orosz és az ukrán álláspontokról, az európai részvételről és a biztonsági garanciákról is beszélt az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×