Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Hucul csikó született a Fővárosi Állatkertben

Hucul csikó cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az Északkeleti-Kárpátokban kialakult hegyi lófajta veszélyeztetettnek számít. Magyarországi állománya a háború után csaknem eltűnt, ám az állatkert akkori főigazgatója megszervezte a fajta hazai fenntartását.

Nemcsak az egzotikus vadállatok szaporodnak jól a Fővárosi Állat- és Növénykertben, hanem a különféle háziállatok is. Legutóbb a parasztudvarban látható hucul lovaknál született kiscsikó. Az Ormos nevű kanca még június 9-én adott életet a csődörnek, amely az Okos nevet kapta - számolt be Hanga Zoltán szóvivő.

Természetesen a lovak szaporodása Magyarországon nem számít különleges eseménynek, az állatkerti parasztudvarban látható hucul csikó mégis érdemes a nyilvánosság figyelmére. A hucul ló ugyanis, amelyet a "Kárpátok pónijának" is neveznek, régen honosult, veszélyeztetett háziállatfajta, amelyet több más nép mellett a magyarok is közös kulturális örökségünk részének tekintünk.

Maga a fajta az Északkeleti-Kárpátok mentén alakult ki, aránylag kis termetű, szívós, eredetileg hegyi terepen használt hátas, málhás és fogatos lóként. Nevét a hucul népről kapta, amely a fajta eredeti tenyésztője lehetett, bár a Bukovina, Galícia és a történelmi Magyarország határterületén élő népek mind használták, így ma Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban és persze Magyarországon is őshonos, illetve régen honosult fajtának tekintik.

A fajta szervezett tenyésztése az 1700-as évek végén kezdődött, elsősorban hadi célokkal, hiszen a hegyi tüzérség szállítási feladatainak megoldására a hucul volt a legmegfelelőbb. A lucsinai és a radautzi huculménes különösen híres volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a magyarországi állomány tenyésztési központja Turjaremete és Bántapusztán volt a honvédség felügyelete alatt.

A második világháborút követően az állomány részben elpusztult, részben szétszóródott, így a hazai hucul populáció csaknem teljesen elveszett. Az 1960-as években azonban Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori főigazgatója összegyűjtötte a még fellelhető állatokat.

Az akkor alapított ménes jelenleg Jósvafő közelében él, az állatkert és az Aggteleki Nemzeti Park együttműködése nyomán. Az együttműködés része, hogy a ménesből egy-egy kanca rendszeresen az állatkertben vendégeskedik, hogy a látogatók megismerhessék ezt a különleges lófajtát. Az állatkerti bemutatásra mindig vemhes kancát választanak ki, hogy a kiscsikó Budapesten jöjjön a világra.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×