Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót

A szén-dioxid miatt több a szénanáthás Európában?

A szén-dioxid-kibocsátás hatására növekedhet a pollenkoncentráció az európai városokban - derül ki egy friss kutatásból, amelynek során a kontinens tizenhárom országában végeztek méréseket.

Kapcsolatot találtak kutatók a szén-dioxid-kibocsátás, és a növények által termelt pollen mennyisége között: minél több a levegőben az üvegházhatású gáz, annál több a virágpor. A szakértők tizenhárom európai uniós országban végeztek méréseket, és huszonöt növényfajt vizsgáltak, amelyek közül több allergéneket bocsát a környezetbe.

Európában hosszú ideje emelkedik az allergiások száma: Magyarországon a becslések szerint a lakosság negyede szenved a betegség valamelyik formájától, míg az Egyesült Királyságban 2001 és 2005 között harmadával nőtt az effajta immunproblémával küzdők aránya.

A szakértők korábban azt vizsgálták, befolyásolja-e a hőmérséklet a megtermelt pollen mennyiségét, de kiderült, hogy ez kizárható. Ahogyan néhány más tényező is. "Azt hittük, hogy a talaj kihasználásának változása miatt lesz több a pollen, erre azonban nem találtunk bizonyítékot. Aztán a hőmérséklettel próbáltunk kapcsolatot találni, de az sem sikerült" - magyarázta Annette Menzel, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa.

Maradt tehát a szén-dioxid-kibocsátás mint a pollenképződést elősegítő faktor. Azt pedig korábbi kísérletek igazolták, hogy a gáz jelenlétében a fák több, a szaporodásukhoz szükséges port állítanak elő.

Az új vizsgálat során a megfigyelt fajok hatvan százalékánál jelentkezett a pollentermelés növekedése, köztük kilenc olyannál, amely allergén hatású port bocsát ki. A kutatásban résztvevő országokban sem növekedett folyamatosan a pollenterhelés, sőt, egyes államokban csökkent.

A pollenkoncentráció jellemzően a városokban nőtt a szén-dioxid hatására, azokon kívül nem figyelték meg a jelenséget. A szakértők szerint ennek oka az lehet, hogy a növények növekedését és terméshozamát csökkentő ózonmolekulák a városokon kívül lassabban bomlanak le.

Bár a jelenséget tovább kell vizsgálni, a kutatók levonták a következtetést: a várostervezési felelősöknek érdemes jobban odafigyelniük arra, hogy milyen növényeket telepítenek a környezetbe.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
10 millió a semmibe: egy öttagú család tanulságos kálváriája a CSOK-kal

10 millió a semmibe: egy öttagú család tanulságos kálváriája a CSOK-kal

Tíz évig nem adható el a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel szerzett lakás – mondja ki a CSOK főszabálya. Ha viszont valaki a család további bővülésével nagyobb otthonba költözne, és nem szeretné elveszíteni a támogatását, arra lehetőséget ad számára a jogszabály közvetlen átjegyzéssel, vagy ha várni kell az új ingatlanra, egy letéti számla átmeneti beiktatásával. Csakhogy olyan szűkek ilyenkor a határidők, hogy azokból a lakáscsere amúgy is nagyon megterhelő időszakában sajnos rendkívül könnyen ki lehet csúszni, elvesztve a CSOK-ot, és még büntetőkamatot is fizetve utána. Pláne, ha a családtámogatások adminisztrációs gépezete sem segíti az ügyfeleket a tájékozódásban és a határidők szigorú betartásában, ráadásul még utólag, méltányossági eljárásban keretében sem mutat megértést az érintett családdal szemben. Egy ilyen szomorú esetet mutatunk most be olvasónk megkeresése alapján, amire talán még lehet megoldás akár jogszabály-módosítással is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×