Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

A szén-dioxid miatt több a szénanáthás Európában?

A szén-dioxid-kibocsátás hatására növekedhet a pollenkoncentráció az európai városokban - derül ki egy friss kutatásból, amelynek során a kontinens tizenhárom országában végeztek méréseket.

Kapcsolatot találtak kutatók a szén-dioxid-kibocsátás, és a növények által termelt pollen mennyisége között: minél több a levegőben az üvegházhatású gáz, annál több a virágpor. A szakértők tizenhárom európai uniós országban végeztek méréseket, és huszonöt növényfajt vizsgáltak, amelyek közül több allergéneket bocsát a környezetbe.

Európában hosszú ideje emelkedik az allergiások száma: Magyarországon a becslések szerint a lakosság negyede szenved a betegség valamelyik formájától, míg az Egyesült Királyságban 2001 és 2005 között harmadával nőtt az effajta immunproblémával küzdők aránya.

A szakértők korábban azt vizsgálták, befolyásolja-e a hőmérséklet a megtermelt pollen mennyiségét, de kiderült, hogy ez kizárható. Ahogyan néhány más tényező is. "Azt hittük, hogy a talaj kihasználásának változása miatt lesz több a pollen, erre azonban nem találtunk bizonyítékot. Aztán a hőmérséklettel próbáltunk kapcsolatot találni, de az sem sikerült" - magyarázta Annette Menzel, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa.

Maradt tehát a szén-dioxid-kibocsátás mint a pollenképződést elősegítő faktor. Azt pedig korábbi kísérletek igazolták, hogy a gáz jelenlétében a fák több, a szaporodásukhoz szükséges port állítanak elő.

Az új vizsgálat során a megfigyelt fajok hatvan százalékánál jelentkezett a pollentermelés növekedése, köztük kilenc olyannál, amely allergén hatású port bocsát ki. A kutatásban résztvevő országokban sem növekedett folyamatosan a pollenterhelés, sőt, egyes államokban csökkent.

A pollenkoncentráció jellemzően a városokban nőtt a szén-dioxid hatására, azokon kívül nem figyelték meg a jelenséget. A szakértők szerint ennek oka az lehet, hogy a növények növekedését és terméshozamát csökkentő ózonmolekulák a városokon kívül lassabban bomlanak le.

Bár a jelenséget tovább kell vizsgálni, a kutatók levonták a következtetést: a várostervezési felelősöknek érdemes jobban odafigyelniük arra, hogy milyen növényeket telepítenek a környezetbe.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×