eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

A szén-dioxid miatt több a szénanáthás Európában?

A szén-dioxid-kibocsátás hatására növekedhet a pollenkoncentráció az európai városokban - derül ki egy friss kutatásból, amelynek során a kontinens tizenhárom országában végeztek méréseket.

Kapcsolatot találtak kutatók a szén-dioxid-kibocsátás, és a növények által termelt pollen mennyisége között: minél több a levegőben az üvegházhatású gáz, annál több a virágpor. A szakértők tizenhárom európai uniós országban végeztek méréseket, és huszonöt növényfajt vizsgáltak, amelyek közül több allergéneket bocsát a környezetbe.

Európában hosszú ideje emelkedik az allergiások száma: Magyarországon a becslések szerint a lakosság negyede szenved a betegség valamelyik formájától, míg az Egyesült Királyságban 2001 és 2005 között harmadával nőtt az effajta immunproblémával küzdők aránya.

A szakértők korábban azt vizsgálták, befolyásolja-e a hőmérséklet a megtermelt pollen mennyiségét, de kiderült, hogy ez kizárható. Ahogyan néhány más tényező is. "Azt hittük, hogy a talaj kihasználásának változása miatt lesz több a pollen, erre azonban nem találtunk bizonyítékot. Aztán a hőmérséklettel próbáltunk kapcsolatot találni, de az sem sikerült" - magyarázta Annette Menzel, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa.

Maradt tehát a szén-dioxid-kibocsátás mint a pollenképződést elősegítő faktor. Azt pedig korábbi kísérletek igazolták, hogy a gáz jelenlétében a fák több, a szaporodásukhoz szükséges port állítanak elő.

Az új vizsgálat során a megfigyelt fajok hatvan százalékánál jelentkezett a pollentermelés növekedése, köztük kilenc olyannál, amely allergén hatású port bocsát ki. A kutatásban résztvevő országokban sem növekedett folyamatosan a pollenterhelés, sőt, egyes államokban csökkent.

A pollenkoncentráció jellemzően a városokban nőtt a szén-dioxid hatására, azokon kívül nem figyelték meg a jelenséget. A szakértők szerint ennek oka az lehet, hogy a növények növekedését és terméshozamát csökkentő ózonmolekulák a városokon kívül lassabban bomlanak le.

Bár a jelenséget tovább kell vizsgálni, a kutatók levonták a következtetést: a várostervezési felelősöknek érdemes jobban odafigyelniük arra, hogy milyen növényeket telepítenek a környezetbe.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×