A hajót Kr.e. 400 táján nyelték el az Égei-tenger hullámai Ciprus déli partjainál. A 45 méteres mélységben a tengerfenéken fekvő hajóroncsot 2007-ben fedezték fel, és még az év novemberében megkezdődtek a feltárások.

Azóta kiderült, hogy egy kereskedelmi hajóról van szó, amely bort szállított Híosz és más Égei-tengeri szigetekről - erre utal a több száz nagy terrakotta amfora.

Mint Sztella Demesztiha, a Ciprusi Egyetem régésze rámutat, a magvak sokasága arra utal, hogy az olajbogyó fontos részét képezte a tengerészek étrendjének, amikor útjaik során leginkább szárított élelmiszerekkel kellett beérniük.

"A lelet révén megismerhetjük az ókori tengerészek életkörülményeit" - magyarázta Demesztiha.

Az olajbogyó és az olívaolaj a mediterrán étrend alapját képezi az ókor óta. Olasz régészeknek sikerült azt is kimutatniuk, hogy a világ egyik legrégebbi illatszere, amelyet Cipruson állítottak elő, olívaolaj felhasználásával készült.

Az amforáktól valamivel távolabb leltek meg két ólomrudat a rajtuk megőrződött famaradványokkal, a szakemberek feltételezése szerint ezek a tőkesúly (kiel) tartozékai lehettek.