A vizsgálat során 121 önkéntesnek adtak be tesztoszteront, illetve placebót. Ezt követően egy játékban ajánlatokat kellett tenniük egy bizonyos összegű pénz elosztására. Minél igazságosabb volt egy ajánlat, annál inkább elfogadásra talált. Amennyiben a felek nem bírtak megegyezni, egyikőjük sem kapott semmit.

Az eredmény igencsak meglepte a kutatókat, ugyanis a mesterségesen megemelt tesztoszteron-szintű résztvevők igazságosabb ajánlatokat tettek, mint placebót kapott társaik. Az általánosan elfogadott vélemény alapján azt lehetett volna várni, hogy az emelt tesztoszteronszint agresszív, önző és kockázatos stratégiát vált ki a lehetséges negatív következmények ellenére - összegezte az eredményt Christoph Eisenegger, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

Korábbi tanulmányokból ismeretes, hogy a hím állatok kevésbé harciasak, ha kasztrációval csökkentik a tesztoszteronszintjüket. Ebből ered az a széleskörű előítélet, hogy a tesztoszteron nem csak futókat tesz gyorsabbá, hanem mindenkit egoistává és agresszívvá varázsol. A kutatókat az érdekelte, mennyi ebből a valóság, és mennyi a mítosz.

A néphiedelem hatása megdöbbentő, ugyanis azok a résztvevők, akik azt hitték, hogy kaptak tesztoszteront, igazságtalanabbul viselkedtek, attól függetlenül, hogy valójában emelték-e a hormonszintjüket vagy sem. Úgy tűnik tehát, hogy nem maga a tesztoszteron vezet agresszióhoz, hanem az őt körülvevő mítosz.