Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Hírnév + gazdagság = boldogtalanság?

A gazdagság, a hírnév és a jó megjelenés sokkal inkább a szorongás jele, mint a boldogságé - állapította meg egy kutatás, amelynek eredményeiből az is kiderül, hogy minél inkább a külsőségek határozzák meg céljainkat, annál kevésbé okoz tartós boldogságot azok elérése.

A Rochesteri Egyetem pszichológus kutatói 147, frissen végzett egyetemistát faggattak céljaikról és arról, mennyire érzik boldognak magukat. A vizsgálatokat két éven át végezték a kutatók.

A megkérdezetteket céljaik alapján két csoportba osztották: az elsőbe tartoztak azok, akik számára a siker és a hírnév volt a fontosabb, míg a másodikban azok, akik számára ez az egészség, a kiegyensúlyozott párkapcsolat és a személyes fejlődés.

A második kategóriába tartozók nagyobb önbecsüléssel rendelkeztek, és nagyobb érzékkel arra, hogyan válhatnak kiegyensúlyozott, egészséges és boldog emberré. Gyakrabban jelentkezett azonban a szorongás és a boldogtalanság azoknál, akik az első kategóriába tartoztak, ők azok, akik az úgynevezett "amerikai álmot" követik.

A kutatásból megállapítható, hogy az emberek céljai minél inkább a külsőségekre irányulnak, annál kevesebb boldogságot adnak.

Bár a vizsgálat részeredményeiből ugyan kiderült az is, hogy az egyes célok eredménye mindenképpen boldogságérzetet okoz, ezek átmenetinek bizonyulnak azoknál, akik számára a siker és a hírnév volt a cél, míg tartós azoknál, akik a személyes fejlődésüket tartották fontosnak.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×