Az iskolások még az ókori világ hét csodájáról tanulnak, miközben az építészeket az egyre meglepőbb és merészebb modernkori építmények tartják lázban. Ilyen az utóbbi néhány évben épült bilbaói Guggenheim Múzeum, a berlini főpályaudvar, vagy a londoni Uborka-épület.

A Condé Nast Traveller utazási magazin most megnevezte napjaink hét építészeti csodáját, amelyek többsége gazdag országokban található. Ezek közé került egy dániai technológiai és tudományos múzeum, a Nordborgban található Cumulus kiállítóterme, amelynek szokatlan tetőszerkezete olyan benyomást kelt, mintha egy felhőből vágták volna ki.

A világ legmagasabb épülete, a dubai Burzs torony is a csodák közé tartozik a Condé Nast szerint, még akkor is, ha még mindig épül. Egyelőre még azt sem tudni, hogy pontosan milyen magas is lesz, de 160 emeletesre tervezték.

Földközelben marad, de azért a többihez hasonlóan látványos a harmadik csoda, a 90 ezer férőhelyes londoni új Wembley stadion is, amelyet a magyarok számára is fontos régi épület, a 6:3 helyszínének lebontása után emeltek. Mi teszi látványossá az új Wembleyt? A több mint 120 méter magas, háromszáz méter hosszú, fölé magasodó ív, amelyet a tető elmozdítására használnak. Ez a stadion lesz a 2012-es olimpia központi helyszíne.

Egy másik kiemelt épület arra példa, hogy milyen drámai módon tudja megváltoztatni egy-egy városrész az arculatát. A sokáig lepukkadt, de most már trendi kelet-manhattani Boweryben található az Új Kortárs Múzeum. Az épület hanyagul egymásra pakolt téglalapokra emlékeztet.

Egy másik amerikai intézmény, a washingtoni Smithsonian Kogod udvara a fölé magasodó fém és üveg rács tetővel. Az egyetlen talán már helytelenül "fejlődő világbeli" építészeti csoda a listán a kínai Csinhuantaóban található Vörös Szalag, ami valójában egy ökparkot átszelő folyópart mentén, 500 méteren át elnyúló pad.

A hetedik építészeti világcsoda pedig a Kristály - egy sok vitát kiváltott kiállítási terület a Torontói Királyi Ontariói Múzeum előtt. Mint a Condé Nast Traveller megjegyezte, a helyi lakosok nincsenek teljesen oda a konstrukció éles szögeiért. Az épületet ugyanaz a Daniel Libeskind tervezte, aki eredetileg a lerombolt New Yorki ikertornyok helyére tervezett Szabadság Tornyot eredetileg megáldotta, és aki zsűritag volt a budapesti kormányzati terveinek elbírálása során.