A megalapozott gyanú szerint a céghálózatban voltak külön a tehergépkocsikat tulajdonló cégek, továbbá olyanok, amelyek ezen teherautók üzemeltetését átvették és a tényleges fuvarozást végezték, valamint olyan cégek is, amelyek a partnerekkel kapcsolatban álltak és a fuvarozó cégek helyett – szerződő félként – a fuvarozások ellenértékét átvették.

A felvázolt cégkonstrukció segítségével az elkövetők azt érték el, hogy a ténylegesen fuvarozást végző cégekhez bevétel nem került, azoknak vagyonuk nem volt, a teherautókat csak üzemeltették, de azok nem voltak a tulajdonukban, valamint a bíróság által letartóztatásba helyezett gyanúsított arra is ügyelt, hogy ezeknek a fuvarozó cégeknek strómanok legyenek a vezetői.

Az ily módon működtetett fuvarozó cégekhez jelentették be az alkalmazottakat is, akik után a közterheket nem fizették meg, továbbá az ezen cégek által üzemeltetett tehergépjárművek utáni útdíjat és az útdíj meg nem fizetése miatti bírságokat sem rendezték.

Az így 2014 és 2019 között keletkezett 1 milliárd forintot is meghaladó közterhekre az adóhatóság eredményes végrehajtást – cégvagyon hiányában – nem tudott vezetni,

az elkövetői szándék a kialakított cégkonstrukcióval éppen erre irányult.

A NAV pénzügyi nyomozói és IT-szakemberei október 27-én a hajnali órákban összehangolt akció keretében összesen 35 helyen tartottak kutatást és könyvelési anyagokat, elektronikus levelezést, továbbá magyarországi bankszámlákon lévő összegeket, 55 db tehergépjárművet, két luxusjárművet foglaltak le, valamint egy ingatlant és követeléseket vettek zár alá összesen mintegy 300 millió forint értékben – mondta az InfoRádiónak Gasz Péter, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője.

A szökés, elrejtőzés, az eljárás megnehezítése, továbbá a bűnismétlés veszélyei miatt letartóztatott férfit, mint a bűncselekmény elkövetését koordináló személyt az adóhatóság nyomozói különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanújával, továbbá a stróman céghálózat létrehozása miatt többrendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével hallgatták ki gyanúsítottként, a terhére rótt bűncselekmények

büntetési tételének felső határa 13 év szabadságvesztés.

A gyanúsított letartóztatásáról rendelkező bírói végzést a felek tudomásul vették, így az véglegessé vált, az ügyben érintett további 10 fő gyanúsított szabadlábon védekezik.