Átfogó kormányzati vizsgálat elrendelését kezdeményezi az igazságügyi miniszter, hogy egyértelműen kiderüljön, a győri gyerekgyilkosság ügyében mulasztott-e bármelyik állami szerv vagy annak alkalmazottja. Varga Judit a Facebook oldalán - Péterfy-Novák Éva írónak címzett posztjában válaszként - azt írta: visszautasítja, hogy a két gyermek borzalmas halálát alantas politikai haszonszerzésre akarják felhasználni.

"Anyaként és igazságügyi miniszterként, mint minden jóérzésű embert, engem is lesújtott a győri gyermekgyilkosság tragikus híre" - fogalmazott Varga Judit.

Péterfy-Novák Éva hétfőn nyílt levélben kért magyarázatot Varga Judittól arra, hogy ki a felelős a vasárnap Győrben elkövetett gyilkosságokért. Idézi az Isztambuli Egyezmény 31. cikkét is, amely a szülői felügyeleti jog, láthatási jog és biztonság címet viseli. Kimondja: a részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a szülői felügyeleti jogra és a gyermekláthatási jogra vonatkozó határozatok meghozatalakor figyelembe vegyék a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekményeket. Ez a cikk rögzíti azt is, hogy a részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a láthatási jog vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlása ne veszélyeztesse az áldozat vagy a gyermekek jogait és biztonságát.

Varga Judit válaszában leszögezte: a vonatkozó magyar jogszabályok megfelelnek az Isztambuli Egyezmény követelményeinek, a 31. cikknek is. Mindez persze nem elégséges, ha ilyen tragédia előfordulhat - mutatott rá a miniszter, megindokolva, hogy ezért is kezdeményezte az átfogó kormányzati vizsgálat elrendelését a felelősség tisztázása érdekében.

A kriminálpszichológus szerint a bosszú lehetett az indíték

Nagyon kevés az információ a győri családirtással kapcsolatban, és lehet, hogy a pontos igazság sosem fog kiderülni, mivel a vérengző férfi a gyermekek után saját magával is végzett, a Kisalföld által megkérdezett kriminálpszichológusnak konkrét elgondolása van, hogy mi vitte a férfit újra a bűn útjára: ismert, feltételesen volt szabadlábon azok után, hogy 2016-ban alvó feleségére rontott kalapáccsal Szombathelyen a feleség vádiratban szereplő félrelépéseire válaszul. (A gyilkossági kísérletért és három kiskorú veszélyeztetése miatt első fokon öt évre ítélték, a másodfokú győri ítélőtábla pedig 2018-ban helybenhagyta az ítéletet - írja az Index.)

Győrben a férfi otthonában voltak a gyermekek - láthatáson.

Végh József úgy véli, nagy valószínűséggel az apa a volt feleségén akart bosszút állni.

"Őt akarta büntetni azzal, hogy a három gyermek közül kettőt megölt. Gyaníthatóan a nőt okolhatta az élethelyzetéért.

Kilátástalannak és elviselhetetlen nyűgnek érezte életét. Általában nem azt öli meg, akivel valakinek gondja van, hanem a hozzátartozóját, hiszen aki túlél egy ilyen esetet, annak mérhetetlen érzelmi fájdalom marad hátra. Érzelmileg akarta hát büntetni az asszonyt, egy egész életen át tartó iszonyatos emlékkel" - vélekedett Végh József.

Az Infostart is beszámolt a győri tragédiáról, amelynek körülményeiről annyit tudni, hogy a gyermekek anyja hívta fel a rendőrséget azzal, hogy három gyermeke közül csak az egyikkel tud beszélni, a másik kettővel a férj van.

A rendőrök bejutottak a házba, ahol egy 13 és egy 10 éves gyermek holttestét találták meg, őket az eddigi információk szerint a férfi megfojtotta. A szintén ott tartózkodó 6 éves kislány nem sérült meg, a rendőrök viszont megtalálták a 35 éves apa holttestét egy másik helyiségben, a férfi öngyilkos lett. A kislány H. Gábor vér szerinti gyermeke, a két megölt gyermek közül a nagyobbik fogadott gyermek volt, de a férfi a nevére vette, és sajátjaként viszonyult hozzá

A férfi korábban azért ült börtönben, mert 2016-ban kalapáccsal támadt alvó feleségére Szombathelyen. A férfi alkoholizálása miatt gyakoriak voltak a veszekedések a családban. 2016. májusában a férj egy kalapáccsal lépett alvó feleségéhez és többször a fejére sújtott vele, úgy hogy a szerszám nyele is eltörött. Közben csitította az asszonyt, hogy ne kiabáljon, mert felébrednek a gyerekek.

A bíróság a férfit 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, jó magaviselete miatt azonban néhány hónapja szabadult és Győrbe költözött. A gyerekektől nem tiltották el, és sajtóértesülések szerint a gyilkosság napján voltak nála először láthatáson azóta, amióta kiszabadult.

Hogy miért engedhették szabadon a korábbi cselekmény után, arra az a pszichológus szakértői válasz, hogy "nem merültek fel olyan pszichológiai szempontok, amelyek a láthatás tilalmát indokolták volna", a szakvélemény szerint "az alperes érzelmileg kötődik a gyermekeihez, a gyermekek életében születésüktől aktívan részt vett. Kötődése őszinteségét illetően kétségek nem mutatkoztak". Az apa személyiségében olyan kóros vonások, amelyek a szülői szerepben való helytállásra őt alkalmatlanná tennék, nem mutatkoztak. Jövőképe pozitív, optimista volt, szülői felelősségét hangsúlyozta.

A Kisalföldnek nyilatkozó ügyvéd szerint a feltételes szabadságot rendező jogszabály nem rossz, az alkalmazásán viszont javítani kell.

Az ügyben megszólalt Lazáry Györgyné igazságügyi szakpszichológus, aki huzamosabb ideje foglalkozik súlyosan traumatizált gyermekek vizsgálatával."Nem gondolom, hogy egy halálosan megfenyegetett anyára kellene bízni, hogy döntsön az apa kapcsolattartási jogával kapcsolatban" - mondta a szakember arra utalva, hogy a nő a kalapácsos támadás után kiállt férje láthatási joga mellett.