Infostart.hu
eur:
380.76
usd:
326.35
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Kiderült a londoni kripta titka

Kiderült a londoni kripta titka

Öt canterburyi érsek maradványait találták meg egy egykori középkori londoni templom titkos kriptájában a Canterbury érsek londoni rezidenciája mellett.

A lambethi St Mary templom helyén álló Garden Museum felújításakor találtak rá az építőmunkások a titkos kriptára, amely 30 koporsót rejtett.

Kiderült a londoni kripta titka

"Számos koporsót találtunk, az egyik tetején egy aranykorona volt - mondta el a BBC-nek Karl Patten, a felújítást végző vállalkozás menedzsere.

Az emberi maradványok többsége az 1600-as évekből való.

Néhány koporsón névtáblát is találtak, az egyiken Richard Bancroft neve volt, aki 1604 és 1610 között töltötte be Cantebury érsekének tisztét, a másik John Moore maradványait rejti, aki 1783 és 1805 között volt az anglikán egyház vallási vezetője. Moore feleségének maradványait is megtalálták egy másik koporsóban.

Richard Bancroft érseksége idején adták ki a Biblia új angol fordítását 1611-ben.

A St Mary templom anyakönyve szerint három másik érseket is a kriptába temettek, köztük Frederick Cornwallist, aki 1768-1783 között volt érsek, Matthew Huttont (1757-1758) és Thomas Tenisont (1695-1715).

A maradványokat egyelőre nem azonosították a szakemberek.

A St Mary templomot a 11. században építették a Westminster-apátsággal átellenben, a Temze túlpartján. A templomnak kettős élete volt, egyrészt Lambeth falu temploma volt, másrészt a canterburyi érsek londoni palotájának is egyfajta szárnyépülete volt. Az évszázadok során számos érsek és családja imádkozott itt, és döntött úgy, hogy itt temessék el - mondta Christopher Woodward, a múzeum igazgatója.

A templom helyén az 1970-es években létesült a Garden Museum.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×