Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Mégsem volt szifiliszes Gauguin?

A széles körben elterjedt vélekedéssel szemben Paul Gauguin talán mégsem volt szifiliszes, legalábbis erre utalnak az 1849 és 1901 között élő nagyszerű francia festőnek tulajdonított, amerikai kutatók által elemzett fogak, amelyeket a festő egykori házának közelében találtak Tahitin.

A fogakat - amelyek a meghatározás szerint egy európai férfitól származnak - egy barna üvegpalackban találták még 2000-ben egy ásatáson, egy három méter mély kút fenekén, nem messze onnan, ahol a művész híres maori stílusú kunyhója, az Örömök háza állt. A festő 1901-től két évvel később vélhetően szívroham miatt bekövetkezett haláláig élt Atuona faluban, otthonát nem sokkal elhunyta után lerombolták - írta a The Art Newspaper című lap.

A kutatók a fogakból nyert DNS-t a művésznek a tahiti szeretőjétől származó unokájától kért mintákkal összehasonlítva arra a megállapításra jutottak, hogy azok 90-99 százalékos bizonyossággal Gauguintől származnak. Számításba véve azt, hogy hol találták őket, szinte biztos, hogy az ő fogai, amelyekben azonban nincs nyoma a 19. század végén a szifilisz kezelésére használt higanynak. "A tény, hogy nincs jele higanynak, arra utal, hogy Gauguin vagy nem volt beteg, vagy nem kezelték" - mondta a chicagói Field Múzeum kutatását koordináló Caroline Boyle-Turner amerikai művészettörténész, aki könyvet ír a festő Marquesas-szigeten töltött éveiről.

A fogak mellett sokféle tárgyat találtak még a kútban, többek közt egy új-zélandi sörösüveget, egy bovrilos (élesztőalapú szendvicskrém)üveget, likőröspalackokat, breton agyagedények töredékeit, francia parfümös szelencéket, valamint egy fecskendőt és két morfiumos ampullát. A történészek szerint a tárgyakat értéktelennek találták, és Gauguin halála után a kútba hányták, a tahiti szigetlakók ugyanis nem használták a kutakat. Az évek során a kút aztán megtelt földdel.

A kutatóknak Atuona elöljárója, Etienne Tehaamoana adott engedélyt az amúgy igencsak szuvas fogak tanulmányozására. Elsőként William Mueller amerikai törvényszéki fogorvos szakértő vette górcső alá őket, és megállapította, hogy a festőt minden bizonnyal kínzó fájdalom gyötörte, mielőtt kihúzták rossz fogait. A leleteket aztán a Chicagói Egyetemre küldték, ahol a Field Múzeum megbízásából dolgozó tudósok vizsgálták tovább.

A kútban festőfelszerelést is találtak, például egy csavarpálma rostszálaiból készült ecsetet, amelyet azonban lehet, hogy fogmosásra és nem festésre használtak, egy kókuszhéjat pigmentekkel, továbbá narancs- és okkerszínű festéket. Utóbbiakat a Louvre-ban bevizsgálva kiderült, hogy Európából származtak.

A fogakat és a kútban talált többi tárgyat a kutatók időközben visszajuttatták Atuonának, ahol most kiállításon lehet megtekinteni őket az Örömök háza helyén épült Paul Gauguin Központban.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×