"A feltevésünk szerint, nem az alvást segíti az ásítás, éppen ellenkezőleg, az ébren maradást" - hangsúlyozta a kutatást vezető Gordon Gallup.

A kutatók arra is megtalálták a magyarázatot, miért "ragadós" az ásítás. "Azt hisszük, az ásítás empatikus mechanizmust vált ki a másik emberben, amelynek a célja a csoport éberségének fenntartása" - szól a magyarázat.

A kutatás során az önkéntesek órákon keresztül néztek ásítozó emberekről készült felvételeket, a kutatók pedig számolták, mennyire ragadós az ásítás attól függően, hogyan lélegeztek a résztvevők: kizárólag a szájukon, kizárólag az orrukon, a szájukon, miközben az orruk be volt dugaszolva, illetve normálisan.

A normálisan, illetve szájon át lélegzők felére ragadt át az ásítás - míg az orrukon át lélegzők egyszer sem ásítottak.

Az ásításról egyébként az is kiderült, hogy a csimpánzok között is ragadós - ezt a Kiotói Egyetem kutatói derítették ki. A következő lépés annak megfigyelése, hogy az emberek ásítása is átragad-e rájuk - vallotta be Macuzava Tecuro, a kutatás vezetője.