A gyilkos ezzel valószínűleg hangsúlyozni kívánta, hogy nem rablás volt a szándéka. Erősödik a feltevés, hogy az elkövető elhatározta: erőszakkal megtisztítja Ipswich városát az utcalányoktól.

A brit kriminológia igen változatos történetében is szokatlan, hogy a tettes két örömlány meggyilkolása után mindössze hat nap leforgása alatt megfojtott további hármat.

A rendőrség nagy erőkkel nyomoz, a megadott számra eddig hatezren telefonáltak be adatokkal.

Legújabban ruhákat találtak a közeli Orwell folyóban, az ipswichi vöröslámpás negyedben pedig egy kézitáskát, benne fogkefével, fogkrémmel és tiszta bugyival. De ezek a tárgyak származhatnak akár másoktól is.

A rendőrség elég szűkszavú, de azt közölte, hogy a tettes lemeztelenítette a holttesteket, majd erotikus pózban helyezte el őket az útmenti bozótosban, de nyakláncukat, gyűrűjüket nem vitte magával.

A meggyilkolt nők a város türelmi negyedében dolgoztak, ahol a szexmunkások rendőri felügyelet alatt működnek.

Angliában vita folyik a türelmi zónák létesítéséről. A lányok nem lelkesednek azokért, mert kis területen nagy a konkurencia, ami viszályokhoz vezet, de ugyanakkor mégis védettebbek lennének. A városok is jobban eltűrik jelenlétüket valamelyik kopott kültelki részen.

Szomorú jelenség, hogy sokszor a kábítószer-függőség taszít prostitúcióba lányokat.

Az egyik most meggyilkolt áldozat jó családból származott, csak a drog miatt lett utcalány.

Kérdés, hogy a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos-e az öt bűneset, vagy valóban egy mániákus tettes gyűlöletének áldozatai lettek Ipswich éjjeli pillangói.