A legfontosabb következtetés az, hogy nem csak az úgynevezett maastrichti kritériumokra kell koncentrálni, mert ezeket a követelményeket átmeneti intézkedésekkel is el lehet érni, és sajnos az euróövezet eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy több olyan ország is volt, amely ugyan teljesítette ezeket a kritériumokat, de nem sokkal az euróövezetbe való belépés után nagyon gyenge gazdasági teljesítményt mutatott – mondta Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója az InfoRádióban.

Ezért elemzésükben arra hívták fel a döntéshozók figyelmét, hogy a legfontosabb cél, hogy a magyar gazdaság felkészüljön arra, hogy ha az euróövezet tagja lesz, akkor nem lesz többet saját monetáris politika. És

ha a forint árfolyama az euróhoz képest nem fog a jövőben változni, akkor képes legyen a gazdaság arra, hogy tudjon alkalmazkodni a megváltozott gazdasági környezethez

– fogalmazott a szakértő. Ez nem azt jelenti, hogy „nem bekerülni nehéz, hanem bent maradni”, hiszen például Görögország is bennmaradt az euróövezetben a 2010-es évek válsága ellenére, pedig akkor nagyon sokan azt véleményezték, hogy Görögország ki fog esni. Tehát ha egyszer egy ország belép, akkor az eurózónából kikerülni már nagyon nehéz. De az intézet szerint azután, hogy egy ország bekerült és megszűnik az önálló monetáris politikája, már sokkal nagyobb teher hárul például a költségvetési politikára vagy bizonyos pénzügyi szabályozó politikákra, de még inkább a magángazdaság alkalmazkodókészségére akkor, ha különböző nemzetgazdasági vagy világgazdasági feltételek megváltoznak – tette hozzá.

Bár a görögöknél utólag kiderült, hogy agyonkozmetikázták az adatokat, tehát tulajdonképpen bekerülniük sem lett volna szabad akkor, amikor az eurózóna tagjai lettek, vannak más utat járó országok, amelyek – például a skandináv államok – távol tartják magukat az eurózónától, vagy egy lépés távolságról figyelik. A szakértő ezzel kapcsolatban rámutatott: az északi országok sem egységesek, hiszen például Finnország tagja az euróövezetnek. Dánia ugyan nem tagja, viszont a dán nemzeti bank rögzített árfolyamot tart fenn az euróval szemben, és a dán monetáris politika teljes mértékben alá van rendelve az Európai Központi Bank monetáris politikájának. Vagyis

Dánia is olyan, mintha eurótag lenne, csak éppen nem eurót használ, hanem dán koronát. Svédországban valóban független, önálló monetáris politikát és szabadon levegő valutaárfolyamot alkalmaznak.

Ott volt egy népszavazás is az euró bevezetéséről, ezen a társadalom többsége nemmel szavazott.

„Azért megjegyzem, hogy idén májusban felállt egy speciális bizottság Svédországban, ami független, tehát nem közvetlenül a kormányhoz vagy a Nemzeti Bankhoz tartozik. Ott készült egy csaknem 600 oldalas jelentés arról, hogy vajon érdemes lenne-e Svédországnak az euróövezethez csatlakoznia, és a fő konklúziójuk az, hogy igen, az elmúlt 25 évben olyan mértékben változtak világgazdaság, az euróövezet és Svédország folyamatai, hogy most már úgy ítélik meg, hogy összességében Svédország is profitálhatna az euróövezeti tagságból” – mondta az elemző.

Magyarország euró felé vezető útját nézve a hétfőn bejelentett költségvetés rendkívül fontos állomás, hiszen ez az első lépés az előző kormány által felhalmozott rendkívül magas költségvetési hiány lefaragására,

ami már a bruttó hazai termék 7 százalékát is meghaladta – emlékeztetett. Összességében úgy gondolja, hogy a javasolt költségvetés jó irányba megy, elsősorban az olyan kiadások visszafogására koncentrál, amelyek tekintetében Magyarország kirívóan sokat költött az elmúlt években más országokhoz képest, és ez elsősorban az államigazgatás működésére vonatkozik, de ilyen volt például a közlekedés is. A pazarlás és a korrupció, a túlárazott közbeszerzések tervezett visszafogása szerinte jó irány. Megjegyezte: nagy kérdés lesz mindennek a végrehajtása, illetve az, hogy a következő években milyen ütemben tud folytatódni a kiigazítás.

Úgy véli tehát, hogy a magyar gazdaságnak el kell érnie egy olyan állapotot, amelyben az árfolyam mozgása nélkül, saját monetáris politika nélkül is képes lesz alkalmazkodni, ha különböző gazdasági sokkhatások érik az országot. Jelenleg még nem ez a helyzet, például a reálbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a termelékenység. Értelemszerűen a munkavállalók ennek örülnek, viszont a vállalatok költségei nagyon nagy mértékben növekednek, ami által veszítenek a versenyképességükből.

„Amíg van önálló árfolyam, addig a forint leértékelődése ezt a hatást tudja kompenzálni. Az euróövezetbe való belépés után a forintárfolyam variálása már nem fog eszközként a rendelkezésre állni. Tehát

ha akkor is fennmarad ez a nagyon nagy rés a bérek növekedése és a termelékenység bővülése között, akkor sajnos a magyar gazdaság vergődése és visszaesése várható,

úgyhogy a legfontosabb a gazdaság alkalmazkodóképességének és egyensúlyi fejlődésének a helyreállítása” – mondta el Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsis Éva készítette.