Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Fiatal párnak mutat be egy eladó lakást egy ingatlanügynök.
Nyitókép: Getty Images/urbazon

Megtévesztő, AI képekkel verik át az ingatlanvásárlókat, egy életbe lépett jogszabályra érdemes figyelni

Egyre több mesterséges intelligencia által módosított kép jelenik meg a hazai ingatlanhirdetésekben. Az AI használata önmagában nem jelentene gondot akár egy lehetséges látványterv elkészítésében, azonban a hirdetők egyre több esetben a valóságot másítják meg a mesterséges intelligencia segítségével, ez pedig a potenciális érdeklődők félrevezetéséhez vezet. A megtekintésen nem az fogadja a lehetséges vevőket, bérlőket, mint az interneten megjelenő hirdetésekben. A témában Balogh László, az ingatlan. com vezető gazdasági szakértője nyilatkozott az InfoRádióban.

Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője úgy véli: az AI segítségével már gyerekjáték lesz úgy módosítani az ingatlanhirdetések képeit néhány szöveges utasítás mellett, hogy a tulajdonos se ismerne rá, hogy a kép az ő lakását, vagy házát ábrázolja.

A szakértő két okot jelölt meg: az egyik, hogy felturbózzák a látványt, vonzóbbá tegyék az érdeklődők számára.

Itt a legfőbb cél, hogy kicsikarjanak az érdeklődőtől egy üzenetet, vagy telefonhívást, amit az ingatlan valós állapotát látva nem tenne meg

– hangsúlyozta Balogh László.

Hozzátette: a másik verzió pedig az, amikor egy felújítást, esetleg egy átrendezést próbálnak vizualizálni a hirdetők, hiszen a látogatók nagy része, akik ingatlant keresnek, nem nagyon látnak a térben, és nagyon kevés ember tudja elképzelni, hogy milyen potenciál rejlik egy ingatlanban.

A szakértő szerint mindez azért veszélyes, mert sok esetben nem látja az az érdeklődő, és nem látja az a látogató sem, hogy amivel találkozik, az valós, vagy adott esetben AI-jal manipulált tartalom, ez pedig félreviheti az egész folyamatot, és óriási csalódás érheti a vásárlót, vagy a bérlőt, ha belép a lakásba.

„Az ingatlan.com-nál mi azt a gyakorlatot követjük, hogy nem támogatjuk az AI-ra manipulált képeket, és az ingatlan valós állapotát kell bemutatni, kivéve, hogyha olyan új építésű ingatlanról van szó, ahol a látványterven kívül nincs más eszköz arra, hogy megmutassanak egy épülő lakást, hiszen az a valóságban még nem létezik” – fogalmazott a szakértő.

Kiemelte: ha a manipulált kép teljesen mást mutat, mint amit valóságban láthatna egy vevő vagy egy bérlő az igen rossz irányba befolyásolja a tranzakciót, sok esetben meg is hiúsul az ügylet. Ilyenkor egy olyan negatív helyzetből kell visszatornázni a dolgot, ahonnan már nehéz visszaszerezni a vevő vagy a bérlő bizalmát.

Balogh László a megoldásról is szót ejtett. Kifejtette:

az Európai Unió egy olyan jogszabályrendszert dolgozott ki, ami az online tartalmak vonatkozásában kötelezővé teszi a szolgáltatók számára, hogy feltüntessék, hogyha mesterséges intelligencia által manipulált tartalmat tesznek közzé, legyen szó fényképről, hangokról vagy akár videóról is.

Hangsúlyozta, hogy a szabályozás még csak augusztusban lépett hatályba, tehát gyerekcipőben jár a végrehajtása, de számíthatunk arra, hogy a jövőben mindennapos lesz majd az a jelenség, hogy ha valaki nem egyértelműen jelölt tartalommal találkozik, akkor ezt jelezheti valamilyen hatóságnak, akinek pedig hivatalból meg kell vizsgálnia vagy adott esetben ellenőriznie kell, hogy az adott tartalom valóban jogsértő-e.

„Sok esetben ezt már a szolgáltató hatáskörébe utalja az Európai Unió Bizottsága, és ezért a szolgáltatóknak is fokozott ellenőrzéseket kell végrehajtani annak érdekében, hogy az online felületek látogatói csak olyan tartalmakkal találkozhassanak lehetőség szerint, amik egy adott eszköz, szolgáltatás valós tartalmát mutatják be” – fogalmazott Balogh László.

A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×