Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Pókháló egy szőlőültetvényben.
Nyitókép: Pixabay

Több negatív hatás sújtja a hazai borágazatot, van, ahol már leszüretelni sem érdemes a szőlőt

A tavaszi fagyok, az aszály és az aranyszínű sárgaság terjedése egyszerre sújtja idén a hazai szőlőültetvényeket. Egyes területeken már a szüret sem éri meg a gazdáknak, mert annak költsége meghaladná a termésből származó bevételt. Erről beszélt az InfoRádióban Szedlák Levente, az Agrárszektor szakértője.

A hazai borágazatot egyszerre több negatív hatás is sújtja. A tavalyi évtől rendkívül nagy figyelmet kapott az amerikai szőlőkabóca terjedése és az általa terjesztett aranyszínű sárgaság betegség, ami mostanra már valamennyi magyar borvidéket elérte.

A szakértő kifejtette: emellett az aszály és a szárazság is komoly problémákat okoz, sőt május 1-jén egy példátlan fagyban volt része a magyar szőlőültetvényeknek. Volt az országnak olyan tájegysége, leginkább a Kunság és környéke, ahol ez néhol 100 százalékos pusztítást jelentett. Többségében kijelenthető, hogy a magyar szőlészek, borászok láttak már sokkal jobb évet is.

A fagykár valamilyen szinten minden borvidéket érintett,

de a szakértő elmondása szerint a kunsági borvidék kiemelkedett. A hajós borvidéken például 1800 hektárból több mint 1500 hektár károsodott, a Kunságon pedig 20 ezer hektárból 15 ezer hektár szenvedett el 100 százalékos, vagy közel akkora fagykárt idén.

Szedlák Levente arról is beszélt, hogy már nem mindenhol éri meg leszüretelni a szőlőt. Frittmann Péter, a Frittmann Borászat projektmenedzsere és borász számolt be a szakértőnek arról, hogy mindez az alföldi régiót érinti.

„Olyan mértékű veszteségek vannak, hogy a ténylegesen megtermett szőlő bevételben már nem fedezi a szőlőkombájnoknak a bérlését, tehát ezért is nem szüretelik le, mert már a leszüretelés veszteségesebb lenne, mint amiből vételhez jutnának utána” – fogalmazott az Agrárszektor szakértője.

Felmerül a kérdés, hogy ez a terméskiesés a borok árában vagy a kínálatban megjelenik-e. A nyilatkozó szerint

a kínálatban nem nagyon lehet majd észrevenni a csökkenést, mert az előző évekből még szép készletek maradtak. Az előállítási költségek azonban folyamatosan emelkednek, így előfordulhat, hogy a fogyasztói árakban ez később meg fog jelenni.

A szakértő úgy véli: aszályra, csapadékhiányra, illetve szélsőséges csapadékelosztásra a későbbiekben is számítani kell, mert ez a klímaváltozásnak a következménye. Ráadásul az aranyszínű sárgaság betegség ellen egyelőre nincs ellenszer.

„Azt mondták nekem a szakemberek, hogy a 2022-es év is nehéz volt, akkor is történelmi aszály volt Magyarországon, viszont akkor a tavaszi fagyok elmaradtak és a borászok nem kerültek ennyire nehéz helyzetbe. A tavaszi fagyok ellen különböző berendezésekkel, technológiákkal lehet védekezni, de ezek csak egy bizonyos hőmérsékletig védenek” – hangsúlyozta Szedlák Levente.

A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×