Technológiai fejlesztésekkel tompítani lehet a klímaváltozás hatásait – mondta Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke az InfoRádióban, hozzátéve: az üvegházi és fóliás növénytermesztésben ez azt jelentené, hogy a növényházak alatt optimális hőmérsékletet kell fenntartani, hogy a növények megfelelő klíma mellett jó hozamokat, jó minőségeket tudjanak előállítani. Ehhez viszont olyan technológia kell, ami nem arra irányul, hogy minél több vizet adjunk nekik, hanem hogy a vizet jól használjuk fel. Ezen a területen a termelők nagy része már elszakadt a talajtól, hiszen monokultúrás a termelés, ugyanazon a területen évek, évtizedek óta ugyanazt termelik, ezért

a „talajuntság” miatt elváltak a talajtól, és természetes közegben, kókuszpaplanban termelnek, ahol már csepegtető az öntözés, olyan mikroöntözéses rendszerek vannak, ami célszerűen és hatékonyan használják fel a vizet és a növények tápanyagszükségletét

– mondta a szakember, hozzátéve: ez a dolog egyik része.

De az is fontos, hogy megfelelő páratartalmat kell kialakítani a növényházban. Ennek érdekében vannak magas és alacsonyabb nyomású párásító berendezések, így ha az üvegházba bemegyünk nyáron, hűvösebb van, mint a kinti hőmérséklet, hiszen a növénynek kell egy átlagos hőmérséklet, amiben tudnak fejlődni. A napi átlaghőmérséklet nem mehet 20 Celsius-fok fölé, mert akkor nem tudnak úgy növekedni, nincs szép egészséges paprika és paradicsom a növényházban. Ehhez pedig kellenek a párásító berendezések, amelyek 8 fokkal is le tudják csökkenteni a belső növényházban a hőmérsékletet.

Szellőzőberendezésekre is nagy szükség van. Egyre inkább olyan külső, automata szellőző berendezéseket kell kialakítani, amelyek napközben is gyorsan tudnak reagálni a megváltozott klimatikus helyzetekre, változásokra. Ezek mind automata rendszerek, amik együttesen azért fontosak, mert mind azt szolgálják, hogy a vizet okszerűen és megfelelően használják föl a növényházakban – tette hozzáNagypéter Sándor.

„Szemléletbeli változás kell a termelőknél, nem csak a növényháziaknál, hanem a szántóföldieknél, a gabonanövényes termelőknél is, hiszen a mostani aszályhelyzet nem fog megszűnni

– hangsúlyozta. „A szárazság itt marad velünk, a továbbiakban is együtt kell élni vele, ezért meg kell változtatni az egész vízfelhasználásunkat, az öntözési kultúránkat, és olyan területekről kell átvenni vízgazdálkodási tudást, ahol nem állt rendelkezésre elég víz, mint például Izraelben” – fogalmazott.

A nem hajtatásos növények esetében úgy fogalmazott: „mi azt látjuk, hogy a talajelőkészítés, a talajművelés gyakran nem úgy történik, hogy az a vízmegtartást szolgálja. A másik dolog, hogy nem 30-35 fokban kell öntözni, hanem éjszaka.

A víz felhasználásában a legkisebb pazarló üzemmódokat is meg kell szüntetni.

„Tehát ha én 100 egységet öntözök, akkor 99-et meg kell hogy kapjon a növény, és minél kevesebb menjen veszteségbe. Ezért az öntözőberendezéseinket is át kell alakítani, a mikroszórófejes vagy a csepegtető öntözésre kell áttérni” – fogalmazott. Ez azt jelenti, hogy más termékek fognak megjelenni adott esetben a piacon, és különbséget kell tennünk majd a „normál”, konvencionális termék és a prémium termék között.

Ahhoz, hogy a vízünket megfelelően tudjuk felhasználni, ahhoz nagyon sok technológiai változtatásra van szükség, és a szemléletünket is meg kell változtatni. Hiszen az is óriási probléma az aszály mellett, hogy nincsen páratartalom.

Olyan területeken, amelyek nem alkalmasak a szántóföldi növénykultúrák termesztésére, hiába erőlködünk, azok inkább vízmegtartást szolgáló területekké tudnak válni

– hangsúlyozta. „Sokat beszélnek a víztározókról, ezek is fontosak, de mellette ne felejtsük el a csatornarendszert sem: azoknak a vízelvezetést, vízmegtartást szolgáló meliorációs csatornáknak, amik régen megvoltak, azoknak ma csak elvétve találni nyomát. Azokat ki kell takarítani. Tehát mindenképpen egy olyan célszerű rendszert kell kialakítani, amivel fenntarthatóbbá tudjuk tenni az egész termesztésünket. Ilyen csapadékszint mellett a szántóföldi gabonanövények sem fognak tudni termőre fordulni, tehát egy teljes szemléletbeli változásra van szükség, hogy a gazdák hosszú távon is jövedelmezően tudjanak termelni” – magyarázta Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke az InfoRádióban.

A cikk alapjául szólgáló interjút Kalapos Mihály készítette.