Infostart.hu
eur:
365.42
usd:
326.41
bux:
0
2026. november 2. hétfő Achilles
hungarian, HUF, 20,000, banknotes,
Nyitókép: ZenitX/Getty Images

„Hova tűnt a közpénz?” – szerdán kezdi feltárni az MNB ügyeit a vizsgálóbizottság

Szerdán 13 órakor tartja első ülését az Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság – közölte a Tisza-frakció.

Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság elnöke a Facebookon közzétett videóban kijelentette: több százmilliárd forint közpénz került a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba, és a vizsgálatnak egyebek mellett azt kell feltárnia, hogy mi történt ezekkel a forrásokkal.

A politikus elmondása alapján a testület azt vizsgálja, hogy „kik miatt és hova tűnt a közpénz”, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, és mire költötték. A közlés szerint a vizsgálóbizottság a frakció kezdeményezésére kezdte meg munkáját.

Csőszi Attila példaként említette, hogy Kecskeméten 144 milliárd forintot kapott a Neumann János Egyetem és a Tudásváros, ám a pénz jelentős részét, 127,5 milliárd forintot „eltőzsdéztek”. Szólt a balatonakarattyai ingatlanról is, amelynek felújítására közlése szerint 20 milliárd forintot fordítottak, majd 9 milliárd forintért kínálták értékesítésre. Az MNB székházával kapcsolatban azt vetette fel, hogy az eredetileg tervezett 55 milliárd forintos költség végül 105 milliárd forintra emelkedett.

A vizsgálóbizottság elnöke közölte: a testület célja annak megállapítása, hogy kik voltak felelősek a történtekért. Mint mondta, a cél, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar: a francia hatóságok „meg tudják fogni” a tüntetéseket – de a franciák mást látnak, mint mi

Sayfo Omar: a francia hatóságok „meg tudják fogni” a tüntetéseket – de a franciák mást látnak, mint mi

Miközben lángokban áll Franciaország, a Migrációkutató Intézet az erőszakba torkolló tüntetések anatómiájáról írt elemzést. Az InfoRádió Sayfo Omart, az intézet kutatási vezetőjét kérdezte, aki elmondta: a francia csendőrség és rendőrség még messze nem jár a kapacitásai végén, és a francia társadalom nem egységes a tüntetések megítélésében, hiszen más hagyományai vannak, az „utcai érdekérvényesítés” legitim módszernek számít.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×