Ötöik éve tart az orosz–ukrán háború, ezalatt látványosabbá vált a NATO védelmi képességének a jelenléte, kivetítése Oroszország felé. Mint az InfoRádióban ezzel kapcsolatban Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet elemzője elmondta, habár ma már stratégiai távolságba is lehet csapást mérni, mégis szükséges a határ és a légtér közvetlen védelme.

„Továbbra is szükség van az országhatárok, a határtérségek lezárásának képességére, hogy például ne lehessenek olyan berepülések, mint amit Lengyelország esetében láttunk, amikor 19-20 drón is érkezett. Viszont, tekintettel a stratégiai csapásmérés képességére orosz részről is, ezeket ellensúlyozandó, a NATO olyan katonai képességeket is fenntart, amelyek a hátországokban vannak, Európa szívében, és akár Németország–Oroszország viszonylatban, tehát ezer kilométeres nagyságrendben is elrettentést tudnak biztosítani” – mondta a szakértő.

Az amerikai fegyverek jelenleg is az európai NATO-tagállamok képességeinek gerincét alkotják, de kérdés, hogy mi lesz ezen fegyverzetek és erők sorsa. Arra a felvetésre, hogy Donald Trump amerikai elnök időnként bejelenti, hogy Németországból vagy más európai országból kivon, áthelyez csapatokat, Csiki Varga Tamás elmondta: a trend folytatódni fog, további csökkentésekről lesznek majd bejelentések a következő években.

„Ez nem egy kéthetes folyamat. Ahogy az egy-két évvel ezelőtt már azért nagyjából látható volt, de Trump visszatérésével egyértelművé is vált, ez a folyamat gyorsul, csökkenni fog az amerikai jelenlét Európában. A trendet továbbra is fenn fogják tartani, és ez nem Trumptól függ, mert az amerikai stratégiai célok sokkal erősebben kötődnek ma már Kínához, az Egyesült Államok ázsiai-csendes-óceáni érdekeihez, mint Európához. Ezért is várják azt, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a saját védelmében. Most voltak az első olyan bejelentések, amelyek nem a csapatlétszámokkal dobálózást jelentették, hanem konkrétan katonai eszközöket, kvázi képességek kivonását jelentették be néhány hónapos határidővel. És európai oldalról történt egy gyors matekozástervezés, hogy akkor ebből mit tudnak pótolni és milyen arányban” – foglalta össze a szakértő.

Olyan politikai bejelentések születtek, hogy ezek nagy részét pótolni tudják, illetve most a NATO-csúcson is elfogadtak ennek szellemében további lépéseket, és közös, például NATO-s beszerzéseket jelentenek be korai előrejelző, légiirányító, vezetésirányítási képességek, felderítő képességek vagy drónok tekintetében.

„Ha ezeket összevetjük azzal, amit az amerikaiak bejelentettek a kivonások közlésekor, akkor van egy nagymértékű átfedés” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője, Csiki Varga Tamás.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.