A Főkert kezeli a budapesti közterületi fák több mint 10 százalékát, 12-13 százalékát, 110 ezer fát; ezt a faállományt két évtizede folyamatosan vizsgálják, közelről monitorozzák, ami alapján megállapítható, hogy az utóbbi években, különösen 2022 óta, amióta a klímaváltozás felgyorsult, a fák állapotromlása is fokozódik – jelentette ki az InfoRádióban Dezsényi Péter.

Ebben, mint mondta, komoly szerepet játszik az emberi tényező, a rengeteg közműépítés, útépítés, különböző beruházás, ami szintén visszaszorítja a fákat, illetve a meglévő faállománynak terhelést okoz; ez lehet esetenként valamilyen gyökérsérülés, gyökérkurtítás, vagy a törzsön vagy a koronában valamilyen sérülés, ami később egy olyan korhadást indíthat el a fában, ami hatására a statikája meggyengül, és balesetveszélyessé válik.

A beépítettség, illetve az annak való kitettség komoly környezeti tényező a Főkert igazgatója szerint is. A városokban a fák eleve nehezebb körülmények között élnek, mint egy erdei közösségben. Még a parkokban is az a helyzet, hogy sokszor rosszabbak a körülmények, a környezeti feltételek, mint egy erdei társulásban. Mondhatni magányos harcosok – fogalmazott.

A klímaváltozás pedig erre ráerősít, tered adva például kórokozóknak, kártevőknek, és bár ezek következménye fajonként, fajtánként, élőhelyenként eltérő, de összességében a fák nagyon jelentős mennyiségét érinti. Ráadásul fel is gyorsult ez a folyamat, az életciklusuk lerövidül és sok fa már annak vége felé jár – mondta.

A folyamat megfordításához és a városi fák megmentéséhez a problémát az igazgató szerint ketté kell választani. Egyrészt a meglévő faállomány esetében

az idősebb fáknál a közvetlen öntözés már nem opció, ezeknél a talajjavítás, a talajgazdálkodás reformja a legfontosabb.

„A legegyszerűbb a talajtakarás, ha mulccsal, aprítékkal, lombbal vagy akár az éppen kaszált fűnyesedékkel letakarjuk a fák környezetét, akkor máris javítjuk a talajgazdálkodást, hiszen nehezebben párolog ki a nedvesség a talajból, kevésbé forrósodik fel a talaj, és elkezd átalakulni a talajélet, egy sokkal kellemesebb közeg fog a fák rendelkezésére állni” – magyarázta. Ugyanilyen jó hatással van a fákra, hogyha valamilyen funkcionális aljnövényzetet nevelünk. Ez lehet takarmánynövényekből, lehet magkeverékekből, az a lényeg, hogy ne legyen csupasz, kőkemény föld, se rövidre nyírt gyep alattuk.

A menthetetlen fák után ültetett fiatal fáknál pedig kritikus kérdés, hogy hogyan lehet őket felnevelni, mert a régi technológia, a régi öntözésmennyiség nem elég, sokkal több vízre van szükség, sokkal nagyobb ültetőgödörre, az ültetésnél sokkal jobb szerkezetű talajra – mondta Dezsényi Péter. Emiatt többszörösére növekedett a fiatal fák fenntartási költsége, de hangsúlyozta: nincs más opció, mert ellenkező esetben egyszerűen nem lehet majd kinevelni az új fagenerációt Budapesten.

A Főkert igazgatója szerint jelenleg

Budapesten az az irány, hogy nagyon sok közterületi fa lesz a városban, de ezek között nagyon nagy arányban lesznek kisméretű fák, amivel a „22-es csapdájába esünk”

azáltal, hogy a rövid életciklusú fiatal fákat állandóan cserélni kell. Jó példaként említette Bécset, ahol bár 50 év a fák átlagéletkora, de ott már egy hosszú, évtizedes alkalmazkodás ment végbe a városi körülményekhez, a klímaváltozáshoz, a beépítettség növekedéséhez. Eközben Budapesten a fák átlagéterkora 25 év, és csökkenőben van.

„Ezért van az, hogy Bécsben csak fele annyi közterületi fa van, mint Budapesten, körülbelül félmillió, de a lombkorona össztömege majdnem háromszor annyi Bécsben, mint Budapesten. A fák ugyanis exponenciálisan nőnek, és 30-40 éves korukra érik el azt a maximális árnyékoló felületet és lombkoronatömeget, ami a legjobban hűti a várost, a legjobban kezeli a csapadékot, s a lehető legnagyobb mértékben tisztítja a levegőt” – mondta az InfoRádióban Dezsényi Péter, a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója.

A cikk alapjául szolgáló interjút Janovitz Bálint készítette.