Magyar Péter miniszterelnök – mások mellett – Kádár Pál dandártábornokkal, a Védelmi Igazgatási Hivatal (VIH) vezetőjével, Gacsályi Józseffel, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettesével adott rendkívülik tájékoztatást a paksi védelmi munkálatokról.

Magyar Péter a sajtótájékoztató elején elmondta: három évtizede nem látott nehézségű, komplexitású, mértékű munka zajlik Paks és Dunaszentbenedek között. Felidézte, hogy a kormány szerdán az atomerőműben ülésezett, és a beérkezett tervek, a vízállási adatok, valamint az előrejelzések alapján úgy döntött, megkezdik a fenékküszöb kialakítását. Ehhez 145 ezer köbméter követ használnak fel, emellett ideiglenes megoldásként két, egyenként 80 méter hosszú bárkát is irányítottan elsüllyesztenek.

Mint mondta, jelenleg mínusz 122-120 centi körüli a vízszint, de jó híreket kaptak, miszerint az erőműnél 1 centimétert emelkedett a víz úgy, hogy hogy a főágban folyamatos apadás tapasztalható. Azért kezdték meg a bárkák irányított süllyesztését – egyelőre körülbelül 20 centiméternyit –, mert a mínusz 132 centimétert is elérheti a vízállás, így az egyik működő turbinát le kellene állítani – tette hozzá, megjegyezve, hogy az előrejelzések szerint 5-6 nap múlva akár -140 centiig is süllyedhet a víz, ami teljes leállást jelentene az atomerőműben. Kiemelte, hogy

a cél az, hogy megőrizzék a két turbina üzemelését, majd a fenékküszöb építésével elérjék azt a vízszintet, hogy a többi turbinát is visszakapcsolják.

A Paksi Atomerőműnek nyolc turbinája van, összesen 2000 MW teljesítménnyel, ehhez képest most két turbina üzemel, majd 500 MW teljesítménnyel. Magyar Péter megismételte, mindenképp el kell kerülni az erőmű leállását, mert az óriási érvágás lenne a magyar gazdaságnak, a vállalatoknak és a lakosságnak, valamint a magyar költségvetésnek. Kitért arra is, hogy a nap folyamán ötezer tonna kő fog érkezni a Paks és Dunaszentbenedek településekre; két oldalt folyik egyszerre a munka – jegyezte meg.

A miniszterelnök azt mondta, hogy egy ilyen mértékű beruházás nemzeti ügy, és szerinte egy ilyen válság idején jogosan elvárt a teljes nemzeti összefogás, mert csak így lehet igazán sikeres, így lehet megfelelő sebességű. „Nem jó azt látni, hogy nem mindenki érzi ezt így. Nem véletlen, hogy meghívtam a parlamenti pártok elnökeit, ha már maguktól nem jöttek és nem ajánlottak segítséget. Dezinformációval, hazugságokkal árasztották el az internetet” – fogalmazott, hozzátéve: „szükségesnek tartottam, hogy itt, a helyszínen válaszoljam meg a pártelnökök kérdéseit és tájékoztassam őket is a munkálatokról. Rendkívül sajnálatosnak és sokatmondónak tartom, hogy sem a volt miniszterelnök, sem a többi párt vezetője nem jelent meg.”

Magyar Péternek rengeteg kérdése lenne

A miniszterelnök, hozzátéve: megkérdezte volna Orbán Viktortól, miért nem indult el a szivattyúrendszer fejlesztése a 2018-as alacsony vízállás után, és miért nem vizsgálták, illetve készítették elő korábban a fenékküszöb megépítésének lehetőségét. Arra is választ várt volna, hogyan jutott oda Magyarország, hogy két bárka elsüllyesztését kell előkészíteni az atomerőmű működőképességének fenntartásához, miért nem fordítottak több forrást a Duna medersüllyedésének hosszú távú kezelésére, illetve miért nem készült fel az energiarendszer arra, hogy Paks termelése időlegesen visszaeshet.

Felvetette volna azt is, miért nem épült ki elegendő tárolókapacitás, miért nem épültek szélerőművek, miért nem történt meg időben a hazai energiatermelés valódi diverzifikációja, és miért nem korszerűsítették időben a tartalék erőművi kapacitásokat. Emellett arra is rákérdezett volna, hogy miért nem készült országos válságterv a nagyfogyasztó vállalatok fogyasztásának csökkentésére, valamint miért nem kezelték stratégiai kérdésként az egyre gyakoribb időjárási szélsőségeket.

Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal (VIH) vezetője a sajtótájékoztatón közölte, hogy rengeteg felajánlás érkezett, miközben a beruházás óriási koordinációs munkát igényel. „A projekt mint műszaki beruházás alapvetően az Országos Vízügyi Főigazgatóság beruházása. Az én kevésbé népszerű feladatom, hogy »ostort csattogtassak« a szakemberek felett. Olyan késedelem nincs, ami a beruházást veszélyeztetné” – fogalmazott.

Hozzátette: folyamatosan szükségük van nyerges, kőszállításra alkalmas járművekre, naponta több ezer tonna követ kell megmozgatni. Egyszerre 80–100 teherautó közlekedik a Duna két partján a bányák és a deponálók között. Kádár Pál megjegyezte azt is, hogy sokan más módon is segítenék a munkát, például süteményt vinnének a dolgozóknak. A munkálatokban részt vevőknek szánt felajánlásokat az Erzsébet Szállóban fogadják. Magyar Péter megjegyezte, hogy elsősorban cégek felajánlását várják. A dandártábornok egyebek mellett azt is kiemelte, hogy

senki se közelítse meg a védelmi munkálatok helyszínét, mivel balesetveszélyes!

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón elmondta: a munkálatok a Duna főmedrében zajlanak. A bárkák süllyesztése ideiglenes megoldás, ezzel párhuzamosan pedig igyekeznek minél gyorsabban megépíteni a fenékküszöböt. A munkálatok egyszerre zajlanak a paksi és a dunaszentbenedeki oldalon, miközben helikopterek betonkockákat is emelnek a vízbe.

„Több mint 26 év tapasztalattal mondom, egy ilyen rendszernek kell felfutási időszak. Tegnap azt tapasztaltuk, hogy a szállítási kapacitás a szűk keresztmetszet. Tegnap 1600 tonna kőmennyiséget tudtunk szállítani, a mai napra tervezett 5000 tonnát azonban tudjuk tartani” – hangsúlyozta Gacsályi József.

A bárkák süllyesztéséről elmondta, hogy folyamatosan figyelik a vízszintet, és annak változásaiból következtetnek a süllyesztés hatásaira. Ezek alapján döntenek arról is, milyen mértékben folytassák a bárkák süllyesztését.

A Magyar Honvédség részéről Csurgó Attila ezredes közölte: megkezdték a betonkockák beemelését a vízügy által kijelölt területre, a mederfenék azon szakaszára, ahol a legbonyolultabbak a viszonyok. A katonák Dunaszentbenedeken folyamatosan dolgoznak a szárazépítési feladaton, hogy minél hamarabb elérjék a víz szélét, és összekapcsolják az építkezést a másik oldalról zajló munkálatokkal.

Kovács Gyula műszaki ellenőr a bárkasüllyesztésről elmondta: kétóránként mérik a mederfenék változását, és ha kimosódást tapasztalnak, azonnal beavatkoznak – rendelkezésre áll kő és egyéb technikai eszköz. Emellett a víz mozgásának sebességét is figyelik, és három ideiglenes vízmércét telepítettek.

„Az első bárka beállítása után egy órával azt tapasztaltuk, hogy a felvízi és az alvízi víz között négy centiméteres különbség alakult ki, ez azóta, szombat reggelre 7–8 centiméter lett. A Duna lassú apadásban van, itt az előbb stagnált, sőt, egy centiméteres emelkedést is tudtunk produkálni. A paksi vízmércén már nincs apadás” – mondta Kovács Gyula, hozzátéve: „Megígérni nagy hangon nem tudom, de azért megígérem önöknek, hogy sikeresek leszünk és megoldjuk a feladatot.”

Magyar Péter a sajtó érdeklődésére, minszerint van-e becslés arra, mikor termelhet ismét teljes kapacitással a Paksi Atomerőmű, azt mondta: elsődleges feladatuk a jelenleg működő paksi turbinák üzemeltetésének fenntartása, ezt követően gondolkodhatnak a lekapcsolt turbinák visszakapcsolásán.

Hozzátette: a visszakapcsolásoknak – a bárkák süllyesztéséhez hasonlóan – pontos menetrendje van, amely akár kétóránként is változhat, ezért felelőtlenség lenne konkrét időpontot ígérni. Az biztos, hogy amint lehetőség nyílik rá, fokozatosan kapcsolják vissza a leállított turbinákat.

Vigh Károly, a Paksi Atomerőmű üzemviteli igazgatója a sajtótájékoztatón hozzátetette: a négyes blokknak előbb be kell fejeznie a tervezett főjavítást, majd a visszakapcsoláshoz stabil vízszintnek kell kialakulnia a hidegvizes csatornánál. „A százszázalékos teljesítményhez a mai vízálláshoz képest plusz 25 centiméterre van szükség. Fokozatosan vizsgáljuk az előrejelzést és a vízszintet” – fogalmazott. Először a 3-as, majd az 1-es blokkot fogják visszakapcsolni.

A Duna alacsony, és várhatóan tovább csökkenő vízszintje miatt fenékküszöböt építenek a Paksi Atomerőműnél, hogy biztosítsák a létesítmény üzemeltethetőségét. A vízszint gyors emelése érdekében megkezdődött két, egyenként 80 méter hosszú bárka elsüllyesztése is.

Magyar Péter – Gacsályi Józseffel, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetőjével, és Kovács Gyula műszaki ellenőrrel – szombat reggel 9 óra magasságában az egyik bárkáról jelentkezett be élőben, és azt mondta: Ez nem egy látványos süllyedés, mint a Titanicnál. Ütemezett, lassú, kontrollált és mért süllyesztés. Zajlik a hídfőkiépítés is. A hídfőhöz pontonhajók állnak fel, ott hajtanak fel a nehézgépjárművek beborítani a több tonnás köveket. Csak ma 4500 tonna kő érkezik.

A műveletben szombaton négy honvédségi helikopter is részt vesz, amelyek betonkockákat emelnek a Dunába. Magyar Péter élő bejelentkezése közben két helikopter is megérkezett, az első betonkockát pedig már a vízbe emelték.