Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb kutatási jelentése a Z generáció politikai magatartásának és közéleti érdeklődésének összetettségét vizsgálja. A Like-demokrácia című könyvből kiderül, hogyan igazodnak el a fiatalok a család, a közösségi média és a mesterséges intelligencia által közvetített információk között, és miként alakul véleményük a gyorsan változó világban.

Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb kutatásában a tizenöt és harminckilenc év közötti magyar fiatalokat és fiatal felnőtteket vizsgálták. „A jelentésből kiderült, hogy a digitális technológiák és a közösségi média széles körű használata radikálisan átalakította a tartalomfogyasztási szokásokat” – mondta az InfoRádiónak az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese. A kutatásban elsősorban azt próbálták feltárni, hogyan változik a politikai tartalmak fogyasztása a fiatalok körében.

„A Z-generációt az elmúlt évtizedekben kevésbé érdekelte a politika, de pár éve – elsősorban a Covid időszakot követően – növekszik a fiatalok közéleti érdeklődése. A megkérdezetteknek a túlnyomó többsége, 80 százaléka számolt be arról, hogy szokott online közéleti tartalmakat fogyasztani, egyharmaduk napi, egynegyedük pedig heti rendszerességgel” – ismertette Kiss-Kozma Georgina.

A közösségi média, mint hírforrás

A közösségi média fontos szerepet tölt be a fiatalok életében, ha politikai kérdésekről van szó, míg az információszerzésre történő használata széles körben elterjedt az idősebb korosztályban is. A tanulmány szerint az idősebbek inkább a Facebookot és a híroldalakat részesítik előnyben, míg

a legfiatalabbak esetében inkább a videós platformok, különösen a YouTube és a TikTok töltenek be meghatározó szerepet a tájékozódásban.

„A tartalomtípusok tekintetében a rövid videók és szöveges tartalmak a legnépszerűbbek körükben. Igaz ez az idősebb és a fiatalabb generációra is, de a fiatalabbak azok, akik elsősorban pörgetik egymás után a hírfolyamukban megjelenő kis videókat” – mondta az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese.

Szülők helyett influenszerek

Kiss-Kozma Georgina tájékoztatott arról is, hogy a magyar fiatalok körében a közügyekkel kapcsolatos tájékozódás elsődleges forrását a politikai tematikájú közösségi médiatartalmak jelentik. „A tartalomkészítők, influenszerek, a humor, a személyes történetek egyre markánsabbá válnak a politikai tartalomfogyasztásában. A megkérdezettek 56 százaléka követ zenészt, 54 humoristát, 49 influenszert és 40 százalékuk celebet, akik politikai témákról is rendszeresen posztolnak” – tájékoztatott.

Felhívta a figyelmet, hogy nem a tényeket látják elsősorban, hanem ezeknek már egyfajta értelmezésével találkoznak, másodkézből kapnak információt.

„A közösségi médiában elmosódnak a tények és a vélemények közötti határvonalak”

– hangsúlyozta a kutató.

Emlékeztetett arra is, hogy eddig a szülőknek volt meghatározó szerepük a politikai preferenciák kialakításában. „A fő kérdés, hogy a közösségi médiának mekkora a hatása, kiütheti-e a szülők befolyását a választások kapcsán?

A következő években érdekes lesz azt is vizsgálni, hogy az online politikai aktivitás, érdeklődés növekedése a hagyományos részvételi formákba átkonvertálható-e: vagyis a lájkokból lesznek-e szavazatok vagy sem” – tette fel a kérdést az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese.