Hosszú interjút adott az Index stúdiójában Áder János korábbi államfő, rengeteg témát – például: elnöki kegyelem intézménye, prezidenciális államberendezkedés, közbeszéd, politikai kultúra, sajtó, politikai nyomás az államfői intézményen – érintett is a beszélgetés annak kapcsán, hogy megjelent „A haza minden előtt” című könyve a 2012 és 2022 közötti évekről, amikor köztársasági elnök volt.

A volt köztársasági elnök szerint a politika „mára ketrecharccá vált”, annak minden súlyos következményével együtt; aki ma belép a politikába, nemcsak saját magát teszi ki a támadásoknak, hanem a családját is, a házastársát, a gyermekeit, sőt, adott esetben a tágabb rokonságát is, emiatt sokan, akik érdeklődnek a közélet iránt és akár alkalmasak is lennének a szerepvállalásra, inkább visszalépnek, mondván: fontosabb a családi béke és a nyugalom. Áder János szerint ez közös veszteség.

Az országnak szerinte az az érdeke, hogy „színvonalas, széles látókörrel rendelkező, nemzetközi téren eligazodni tudó, megfelelő módon érvekkel az ország érdekeit képviselni tudó politikusaink legyenek”.

Elmondta, hivatali ideje alatt Budapesten három Víz Világtalálkozót is szerveztek (2013, 2016, 2019). Szó volt arról is, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság államfői munkájának kiemelt pillérei voltak, és ma is ezekkel a területekkel foglalkozik a Kék Bolygó Alapítványon keresztül; járja az országot, iskolásoknak tart előadásokat, emellett továbbra is készíti Kék Bolygó című podcastműsorát, amely a környezetvédelemről, a klímaváltozásról, valamint a vízgazdálkodás és vízvédelem kérdéseiről szól.

Áder János nyilvánosság elé állt azzal is, hogy a kegyelmi botrány kirobbanását követően beszélt Novák Katalinnal, de a kegyelemadás intézményéről már korábban is egyeztettek, Novák Katalin, az utód minden kérdésére válaszolt a protokolltól a nemzetközi szerepvállalásig, legjobb tudása szerint, őszintén.

A kegyelemadás gyakorlatáról általánosságban Áder János elmondta, hogy rendkívül körültekintő mérlegelést igényel, de szerinte

a kegyelem nem is arról szól, hogy valaki bűnös-e vagy sem, elkövette-e a bűncselekményt vagy nem,

a kérdés az, hogy a bűncselekmény – legyen az akár kisebb súlyú, nem feltétlenül garázdaság vagy emberölés, esetleg gazdasági bűncselekmény – mellett

vannak-e olyan egyéni, szociális vagy egészségügyi körülmények, amelyeket a bíróság nem mérlegelhetett, de az államfő igen.

Ezek figyelembevételével mondhatja ki: bár a bíróság jogszerűen járt el, és a kiszabott büntetés indokolt, ennek ellenére kegyelmet ad az államfő.

És hogy mit mondott a kegyelmi ügyről a botrány kirobbanása után? „Magánügy” – felelte.

Hangsúlyozta, ezeknél a döntéseknél nem szabad sietni, szükség van felkészült munkatársakra, akik megfelelően előkészítik az ügyet, és az Igazságügyi Minisztérium háttéranyagának is pontosnak kell lennie. Ezt követően pedig időt kell hagyni arra, hogy az államfő mérlegelhesse a szempontokat.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy Áder János volt-e potenciális miniszterelnök-jelölt, ahogy ez Orbán Viktor részéről korábban felmerült: Áder János kijelentette, Orbán Viktort mindig alkalmasabbnak tartotta magánál, így ez közöttük nem volt kérdés.