Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.27
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Aleksandar Vucic hivatalos Facebook-oldala

Budapest–Belgrád vasútvonal: a teherforgalom már az év végén, a személyszállítás jövő tavasszal indulhat

Az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, Csepreghy Nándor a vonal szerbiai szakaszának átadóján közölte: a magyar és a szerb főváros közötti utazási idő három órára csökken, és arra számít, hogy ha elindul a személyszállítás, az autósok közül sokan át fognak térni a vasúti közlekedésre.

A teherforgalom már decemberben elindul, míg a személyvonatok 2026 februárjától vagy márciusától közlekedhetnek a jelenleg még felújítás alatt álló Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán. A vonal Újvidéken és Szabadkán keresztül vezető szerbiai szakaszát múlt hét hétvégén adták át. Aleksandar Vucic szerb elnök ebből az alkalomból közös vonatozáson vett részt Csepreghy Nándorral, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkárával, akivel Belgrádból Szabadkára utazott.

Csepreghy Nándor a sajtótájékoztatón elmondta: az új vasútvonalnak köszönhetően a magyar és a szerb főváros közötti utazási idő három órára csökken, ezt a távolságot autóval – a határátlépéssel együtt járó intézkedések függvényében – öt-hét óra alatt lehet megtenni. A miniszterhelyettes arra számít, hogy

ha a vonalon elindul a személyszállítás, sokan át fognak térni a vasúti közlekedésre

A magyar politikus arra is kitért, hogy a beruházás mit jelent a két ország számára. Emlékeztetett, hogy Aleksandar Vucic és Orbán Viktor tíz évvel ezelőtt abban állapodott meg, hogy a két állam kormánya létrehozza „Európa új kapuját a Távol-Kelet és az európai kontinens között”.

Csepreghy Nándor a hétvégi átadón úgy fogalmazott, ennek a kapunak az egyik szárnyát kinyitották, a magyarországi szakasz átadását követően pedig jövő tavasszal kinyitják a másik szárnyát is. Hozzátette: ez az összekapcsolódás hozzájárul a térség „felíveléséhez, magára találásához”.

A Budapest–Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszát eredetileg tavaly ősszel adták volna át, a munkálatok lezárása előtt nem sokkal, 2024. november elsején azonban leszakadt az újvidéki vasútállomás tetőszerkezete, a balesetben pedig 16-an meghaltak. A tragédia után több szerbiai településen tüntetések kezdődtek, amelyek részben még ma is tartanak.

A szerb Szabad Európa értesülései szerint a vasútvonal még mindig nincs teljesen kész, a szabadkai állomást például a szerb építési és közlekedési minisztérium egyik, idén nyáron végzett vizsgálata rossz állapotúnak minősítette. A felmérés során kiderült, hogy a vonal szerbiai szakaszán a szabadkai mellett még további négy állomás épületét építési engedélyek és statikai számítások nélkül újították fel.

A MÁV korábban azt közölte, hogy a vonatok 160 km/órás sebességgel közlekednek majd a vonalon, a vasúti pálya pedig elektronikus biztosítóberendezéssel és vonatbefolyásoló rendszerrel valósul meg.

Az ígéretek szerint a beruházás keretében létrejövő létesítmények kivitelezése minden elemében a magyar és uniós követelményeknek megfelelően történik.

Lázár János építési és közlekedési miniszter egy tavaszi egyeztetés után közölt részleteket a beruházásról. A tárcavezető akkor azt mondta, hogy mintegy 800 milliárd forintból újítják fel a Budapest–Belgrád vasútvonal több mint 160 kilométer hosszú magyarországi szakaszát.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a Kelebia és Kunszentmiklós–Tass felől érkező vonatok az elmúlt éveknek megfelelően a Keleti pályaudvarra érkeznek-e meg vagy más fővárosi állomásra futnak be. A beruházás költsége jelenleg körülbelül 800 milliárd forintnál tarthat, az eredeti szerződés 470 milliárd körüli összegről szólt.

(A nyitóképen: Csepreghy Nándor magyar építési és közlekedési miniszterhelyettes Aleksandar Vucic szerb elnökkel vonatozik Belgrádból Szabadkára.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×