A teherforgalom már decemberben elindul, míg a személyvonatok 2026 februárjától vagy márciusától közlekedhetnek a jelenleg még felújítás alatt álló Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán. A vonal Újvidéken és Szabadkán keresztül vezető szerbiai szakaszát múlt hét hétvégén adták át. Aleksandar Vucic szerb elnök ebből az alkalomból közös vonatozáson vett részt Csepreghy Nándorral, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkárával, akivel Belgrádból Szabadkára utazott.

Csepreghy Nándor a sajtótájékoztatón elmondta: az új vasútvonalnak köszönhetően a magyar és a szerb főváros közötti utazási idő három órára csökken, ezt a távolságot autóval – a határátlépéssel együtt járó intézkedések függvényében – öt-hét óra alatt lehet megtenni. A miniszterhelyettes arra számít, hogy

ha a vonalon elindul a személyszállítás, sokan át fognak térni a vasúti közlekedésre

A magyar politikus arra is kitért, hogy a beruházás mit jelent a két ország számára. Emlékeztetett, hogy Aleksandar Vucic és Orbán Viktor tíz évvel ezelőtt abban állapodott meg, hogy a két állam kormánya létrehozza „Európa új kapuját a Távol-Kelet és az európai kontinens között”.

Csepreghy Nándor a hétvégi átadón úgy fogalmazott, ennek a kapunak az egyik szárnyát kinyitották, a magyarországi szakasz átadását követően pedig jövő tavasszal kinyitják a másik szárnyát is. Hozzátette: ez az összekapcsolódás hozzájárul a térség „felíveléséhez, magára találásához”.

A Budapest–Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszát eredetileg tavaly ősszel adták volna át, a munkálatok lezárása előtt nem sokkal, 2024. november elsején azonban leszakadt az újvidéki vasútállomás tetőszerkezete, a balesetben pedig 16-an meghaltak. A tragédia után több szerbiai településen tüntetések kezdődtek, amelyek részben még ma is tartanak.

A szerb Szabad Európa értesülései szerint a vasútvonal még mindig nincs teljesen kész, a szabadkai állomást például a szerb építési és közlekedési minisztérium egyik, idén nyáron végzett vizsgálata rossz állapotúnak minősítette. A felmérés során kiderült, hogy a vonal szerbiai szakaszán a szabadkai mellett még további négy állomás épületét építési engedélyek és statikai számítások nélkül újították fel.

A MÁV korábban azt közölte, hogy a vonatok 160 km/órás sebességgel közlekednek majd a vonalon, a vasúti pálya pedig elektronikus biztosítóberendezéssel és vonatbefolyásoló rendszerrel valósul meg.

Az ígéretek szerint a beruházás keretében létrejövő létesítmények kivitelezése minden elemében a magyar és uniós követelményeknek megfelelően történik.

Lázár János építési és közlekedési miniszter egy tavaszi egyeztetés után közölt részleteket a beruházásról. A tárcavezető akkor azt mondta, hogy mintegy 800 milliárd forintból újítják fel a Budapest–Belgrád vasútvonal több mint 160 kilométer hosszú magyarországi szakaszát.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a Kelebia és Kunszentmiklós–Tass felől érkező vonatok az elmúlt éveknek megfelelően a Keleti pályaudvarra érkeznek-e meg vagy más fővárosi állomásra futnak be. A beruházás költsége jelenleg körülbelül 800 milliárd forintnál tarthat, az eredeti szerződés 470 milliárd körüli összegről szólt.

(A nyitóképen: Csepreghy Nándor magyar építési és közlekedési miniszterhelyettes Aleksandar Vucic szerb elnökkel vonatozik Belgrádból Szabadkára.)