Évek óta tart az a trend, hogy tízből nyolcan állami ösztöndíjas képzésre kerülnek be, ez jelenleg 74 ezer fölötti létszámot jelent. Az elmúlt három évben egyre növekedett a felvettek létszáma, mégis sikerült megtartani ezt az arányt. A növekedés a tavalyi évhez képest 2500 fő, de 2022-höz, a felsőoktatás megújításának kezdetéhez mérve több mint 13 ezer fős bővülést jelent az állami ösztöndíjas képzésben – emelte ki az InfoRádió Aréna című műsorában Varga-Bajusz Veronika.
A felsőoktatási intézményeknél a férőhelyek és az eredmények, pontszámok függvényében alakul, hogy ki milyen képzési formába (állami vagy fizetős) jut be. Ezek között később van átjárás: az egyetemek megszabják, hogy milyen tanulmányi eredményt kell elérni az előző két félévben ahhoz, hogy valaki átkerüljön a költségtérítéses képzésből az államiba, vagy fordítva.
Nagy a szórás a költségtérítéses képzéseknél az egyetemek között és az egyetemeken belül az egyes képzések, szakok között is, hiszen például egy orvosi, egy műszaki vagy egy természettudományos képzés sokkal eszközigényesebb, nem beszélve mondjuk a pilótaképzésről, ami azért még ezekhez képest is kiugró – említett példákat a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára. Humán képzési területeken viszont alacsonyabb képzési díjjal lehet számolni, 500 ezer–egymillió forint közötti összeggel.
A diákhitel lehetőségével élők száma az elmúlt időszakban stagnál: 40 ezer aktív résztvevő van most a programban, és vannak, akik már a törlesztési szakaszban járnak. Varga-Bajusz Veronika a tapasztalatokról elmondta: különösen a Diákhitel 2-t keresik a hallgatók, amelyik a képzést támogatja, de szeretik a Diákhitel 1-et is, mert azzal akár a lakhatásukat, akár az életkörülményeiket, havi megélhetéseiket tudják fedezni.
Egyre népszerűbbnek számítanak
a műszaki-informatikai képzések, amelyek tavaly beérték a gazdaságtudományi területet, az idei évben pedig 21 ezres felvételi létszámmal meg is előzték.
Már az elmúlt években folyamatosan erősödött ezeknek a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos képzéseknek a súlya, és idén már a felvettek 66 százaléka ilyen képzéseken vesz részt – mondta az államtitkár.
Idén az általános eljárásban 14 700 diák kezdi meg a tanulmányait pedagógusképzésen, és 7300 fölötti a tanár- és tanítóképzésekre felvettek száma. Közel 1600-an kifejezetten matematika, fizika, kémia, azaz természettudományos tanárszakokon kezdik meg a tanulmányaikat, egyértelműen látszik ennek is a népszerűsége. Varga-Bajusz Veronika szerint ez egyrészt a béremeléseknek köszönhető, de emellett az is fontos előrelépés volt, amikor a rövid ciklusú tanárképzéseket, mestertanárképzéseket bevezették azzal az elvi alappal, hogy ha valakinek az alapképzésből olyan tudása van, amire ráépülhet a tanárképzéshez szükséges tudás és gyakorlat, akkor így legyen lehetősége két-három-négy félév után – az időtartam az alapelőképzettségtől is függ – tanárként kilépni a munkaerőpiacra és dolgozni. Hozzátette: nagyon népszerűvé vált ez a képzési forma is.
