Tovább folytatódott Magyarország népességének csökkenése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 júniusában 5921 gyermek született, és 9148 honfitársunk halt meg. A születések száma 2,6, a halálozásoké 2,5, míg a házasságkötéseké 8,1 százalékkal csökkent egy év alatt.

A Pécsi Tudomány Egyetem szociológia tanszékének egyetemi tanára azt mondta, nagyon összetett okai vannak annak, hogy kevesebb gyermek születik, mint korábban. Ez a folyamat a legtöbb fejlett országban megfigyelhető. Itthon pedig az 1960 és 1965 között született korosztály volt az utolsó, amelyik még vállalta legalább két gyermek felnevelését.

„A fogyatkozás két tényezőből tevődik össze: egyrészt folyamatosan csökken a szülőképes korban lévő nők száma, másrészt, és ez a fontosabb, visszaesik a nők termékenysége, illetve a párkapcsolatban élők termékenységi magatartása” – mondta az InfoRádióban Spéder Zsolt demográfus. Hozzátette, az, hogy ennek mi az oka, nagyon nehéz megmondani.

A szakértő leszögezte, ez nem egyedülálló jelenség a világban, sok országban csökken a termékenység, valahol már 2008-tól, 2009-től kezdődően, máshol csak 2020 környékétől, olyan országokban, ahol a teljes termékenységi arányszám, azaz az átlagos gyerekszám kettő körül volt, például Norvégiában vagy Finnországban.

A demográfus szerint olyan magasan fejlett országokban is, mint Dél-Korea vagy Tajvan, 1 alatt van a teljes termékenységi arányszám, ráadásul az előbbi esetén lassan egy évtizedes trendről van szó, nem egy új jelenségről. Ez a nemzetközi trend érkezik meg Magyarországra is.

„Nőtt a párkapcsolatok instabilitása, nehezebben találnak párt az emberek, emellett a gazdasági recesszió vagy az infláció is jellemzően csökkenteni szokta a gyermekvállalási hajlandóságot, mert az emberek bizonytalanságot éreznek, és ez a komoly döntések elhalasztásához vezet”

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy arra, hogy jelenleg Magyarországon pontosan milyen tényezők azok, amik a leginkább meghatározóak, nem tud választ adni.

A demográfus szerint nagyon régen, valamikor a 80-as években volt utoljára, hogy a termékenységi arányszám 2 felett volt. Az 1960–65 között születettek körében, akik most mennek ki a gyermekvállalási korból, még meglesz ez az arány, de a következő generációknak egészen biztosan nem – tette hozzá. Spéder Zsolt szerint az is látható, hogy

a gyermektelenségi arány 10 százalék alatti szintről 20 százalék körülire fog emelkedni, és a fogyás megállításához generációk 80 százalékának kellene azt a gyerekszámot elérni, amit a korábbi generációk 90 százaléka ért el.

A házasságkötések száma is csökken hazánkban; 2025 júniusában 4542 pár kötött házasságot, ami valamivel több mint 8 százalékkal, 400-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. A demográfus szerint a 2010-es évek végén volt egy házasságkötési bumm Magyarországon, valószínűleg az erőteljes társadalompolitikai beavatkozások, intézkedések eredményeképpen.

Korábban az volt a jellemző a szakértő szerint, hogy a házasságban élők körében több a gyermek, mint az élettársi kapcsolatban élőknél, ugyanakkor az adatokból úgy tűnik, hogy a házassági hullám nem hozott születési hullámot maga után. Spéder Zsolt úgy véli, az is elképzelhető, hogy azok házasodtak össze, akik korábban élettársi kapcsolatban voltak, és néha már meg is voltak a gyermekeik. Megjegyezte azonban, hogy alapvetően a tartós, stabil párkapcsolat – legyen az akár házasság, akár élettársi kapcsolat – teremti meg azokat a körülményeket, hogy az emberek a gyermekvállalás mellett döntenek.