Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselője sajtótájékoztatót tart Strasbourgban a júniusi választások eredményeképpen létrejövő Európai Parlament (EP) alakuló ülésének napján, 2024. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Magyar Pétert meglepte, hogy az emberek számára nem a vasút problémája a legnagyobb

Hamarosan a nyilvánosság előtt is ismertek lesznek a Tisza Párt szakértői, novemberre pedig az országgyűlési képviselőjelölteket is kiválasztják - jelezte Magyar Péter pártelnök a 80 nap Magyarország körül elnevezésű országjárás harmadik napján.

Szeptembertől szélesebb körben is meg lehet ismerni a Tisza Párt szakértőit - mondta Magyar Péter elnök a párt kedden indult országjárásának harmadik állomásán, Tiszadadán.

"Azt kell megmutatnunk - és ennek volt az első fontos állomása a nagykanizsai kongresszus -, hogy hogyan fogunk közösen egy működő országot építeni. És ennek persze lesznek még állomásai. Ez a 80 nap is arról szól, hogy amikor ott mondtunk egy sok pontból álló programot, ami részben a bérlakásépítés, részben az átfogó energetikai pályázat és reform, a közlekedés megújítása, vagy az oktatási digitális reform vagy a devizahitelesek megsegítése, az aszály kezelése, ezeket részletesen is meg tudjuk beszélni ez alatt a 80 nap alatt" - fejtegette.

Szeptembertől egyre több szakember lép elő majd és szólal fel egészségügyi, közlekedési, oktatási, nyugdíjasokat vagy épp önkormányzatokat érintő ügyekben az ígéret szerint, de érintik majd a szociálpolitika területét általánosságban is, és legkésőbb novemberben az összes parlamenti képviselőjelöltet bemutatják.

Magyar Péter beszélt a párt által felállított problématérképről is; egyértelműen a közszolgáltatások helyzete "viszi a prímet", az egészségügy és a közlekedés állapota.

"Engem meglepett egyébként, hogy nem a vasút problémái vezetnek, hanem a közút elképesztő állapota; nem tudom, hogy itt milyen, mert itt most mi vízen jöttünk, de hát ahol eddig jártunk, ott azért szinte kivétel nélkül" - árulta el.

Foglalkoznak a "ketté szakadt családok" problémájával is, a fiatalok elvándorlásával és ennek okaival - például a devizahiteles-válsággal, az ezzel összefüggő lakhatási válsággal, a képzettségnek megfelelő munkahely hiánya kérdésével.

Magyar Péter azt is ígérte, a problémákra megoldáscentrikusan figyelnek, úgy vélte, lesz is számtalan probléma és kritika, ami még előkerül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×