Bár évek óta megvolt erre az esély, a párizsi UNESCO Világörökségi Bizottság 47. ülésszakán Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út – végül nem került fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. A magyar főváros 2019 óta először nem szerepel a kritikus figyelmet igénylő helyszínek jegyzékén. Az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az InfoRádióban elmondta: Magyarországon jelenleg nyolc világörökségi helyszín van, amiből hét kulturális, egy pedig természeti helyszín. Az egyik ilyen kulturális rész Budapest három területrésze: a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987-ben került fel az UNESCO világörökségi jegyzékére.

Lánszki Regő szerint nagyon fontos, hogy az összes jelenlegi magyarországi helyszín a világörökség része maradjon, mert ez „sokat elárul arról, milyen értékkel rendelkezünk”. Örömteli fejleménynek nevezte, hogy az illetékes bizottság július 10-i ülésén Budapest hat év után nem került napirendre veszélyeztetett helyszínként. Mint fogalmazott,

ezt hatalmas sikerként kell elkönyvelni, mert a mostani döntéssel a magyar főváros hosszú távra mentesült az alól, hogy „veszélyzónába kerüljön”.

Az országos főépítész hozzátette: a bizottság ilyen kérdésekben nem bedobott javaslatok alapján dönt, hanem többéves, komoly háttérmunka előzi meg a határozatot, illetve a tárgyalási folyamatot.

Lánszki Regő kiemelte: több jelentős követelménynek kell megfelelni, amelyek révén egy helyszín megőrizheti világörökségi státuszát. Az egyes épületrészeket gazdasági szempontból vagy az életmódbeli változásokhoz alkalmazkodva bizonyos időközönként fel kell újítani, „a történelmi összkép azonban nem sérülhet”. Az elmúlt hat évben éppen emiatt folyamatosan ellenőrizte az UNESCO Budapestet, és az államtitkár elmondása szerint időről időre felmerültek kérdések azzal kapcsolatban, hogy a magyar fővárosban megvalósuló fejlesztések megfelelnek-e a nemzetközi előírásoknak.

Idén februárban egy nemzetközi szakértői misszió keretében az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetének (ICOMOS), valamint a Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Nemzetközi Tudományos Központjának (ICCROM) a képviselői személyesen járták be a Duna-partot, az Andrássy utat, továbbá személyesen láthatták a Budai Vár újjászületését. Összességében mindent rendben találtak, és megnyugtatták a magyar vendéglátókat, hogy nincs veszélyben a helyszínek világörökségi státusza.

„Ez tulajdonképpen egy pecsét, ami azt jelzi, hogy jó szakmai munkát végzünk, és büszkék lehetünk ezekre a helyszínekre”

– jegyezte meg az államtitkár.

Az elmúlt évek leglátványosabb fővárosi fejlesztései a budavári építkezések voltak, melyek következtében jelentősen megváltozott a Várhegy látképe. Lánszki Regő szerint ezek a beruházások nemcsak a hazai közvéleményt foglalkoztatták, hanem az UNESCO-t. is. Ha történelmi helyszínen vágnak bele valamilyen felújításba, mindig lesznek pro és kontra érvek, de ilyenkor az a legfontosabb, hogy a világszervezet követeléseit, elvárásait teljesítsék. Az országos főépítész kiemelte: több napon át járták be a Budai Várnegyedet, felmérték, mit kellene és mit szabad felújítani, közben pedig folyamatosan tájékoztatták az UNESCO-t a tervekről, és minden részletről beszámoltak.

„Még akár kritizálni is lehet a Budai Várban történt beruházásokat, amit építészek vagy a társadalom sokszor meg is tesz, de egy nemzetközi szakértői bizottság és maga az UNESCO is kifejezetten pozitívnak és előremutatónak látta ezeket a fejlesztéseket” – zárta gondolatait az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.