Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Az Északi összekötő vasúti híd, előtérben az egykori Óbudai Gázgyár felújított, ipari műemlék kátránytornyai és víztornya a főváros III. kerületében 2017. május 17-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Karácsony Gergely az Óbudai Gázgyárról: nincs több időhúzás!

A főpolgármester szerint az állami tulajdonú MVM feladata lenne az egykori üzem területén felszámolni a súlyos szennyezést, a határidőt azonban évek óta csak tologatják.

"Megnyertük a pert: az állam nem húzhatja tovább az időt az Óbudai Gázgyár kármentesítésével kapcsolatban!" - írta Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely főpolgármester.

A volt Óbudai Gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt közel kétszázezer tonnányi talajt szennyezett el a gáz tisztításának melléktermékeivel. Az ennek során keletkezett szerves vegyületeket, cianidot, arzént és egyéb fémeket tartalmazó gázmasszát illegálisan ásták el az Óbudai Gázgyár területén - írja a 24.hu.

A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, és alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik.

Annyira súlyos a helyzet, hogy a gázmassza veszélyezteti a főváros számára nélkülözhetetlen ivóvízbázisokat is.

Az egykori üzem területének többségi tulajdonosaként februárban csatlakozott a perhez Budapest, ami Karácsony Gergely szerint "az állam újabb időhúzása ellen" indult. A főpolgármester azt írta: lassan egy évtizede nyilvánvaló, hogy az államnak, egész pontosan az MVM-nek fel kell számolni az Óbudai Gázgyár területén a föld alatt fekvő szennyezést. Ezt az elmúlt évtizedben minden évben követelték a zöld mozgalmak képviselői.

Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor miniszterelnök korábban alaptalanul nevezte rémhírnek a helyzetet, valódi közveszély áll fenn, aminek a megoldása állami feladat. Szerinte a kármentesítésre jogszabály kötelezné az állami MVM-et, ám - mint írta - évek óta más sem történik, mint hogy a határidő lejárta előtt pár nappal hoznak egy határozatot és eltolják a határidőt. A főpolgármester felidézte: legutóbb karácsony előtti született ilyen döntés. Közlése szerint a bíróság ezt a határozatot semmisítette meg.

A főváros első embere hozzátette, ettől még nem szűnik meg a Duna-parton a szennyezés, de a helyzet világos: nincs több kifogás és időhúzás.

A Greenpeace Magyarország még 2018-ban vett mintákat az akkor rendkívül alacsony vízállású Duna medréből, miután jól láthatóan szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába. A mérési eredmények kimutatták: egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket - írják.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×