"Megnyertük a pert: az állam nem húzhatja tovább az időt az Óbudai Gázgyár kármentesítésével kapcsolatban!" - írta Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely főpolgármester.
A volt Óbudai Gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt közel kétszázezer tonnányi talajt szennyezett el a gáz tisztításának melléktermékeivel. Az ennek során keletkezett szerves vegyületeket, cianidot, arzént és egyéb fémeket tartalmazó gázmasszát illegálisan ásták el az Óbudai Gázgyár területén - írja a 24.hu.
A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, és alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik.
Annyira súlyos a helyzet, hogy a gázmassza veszélyezteti a főváros számára nélkülözhetetlen ivóvízbázisokat is.
Az egykori üzem területének többségi tulajdonosaként februárban csatlakozott a perhez Budapest, ami Karácsony Gergely szerint "az állam újabb időhúzása ellen" indult. A főpolgármester azt írta: lassan egy évtizede nyilvánvaló, hogy az államnak, egész pontosan az MVM-nek fel kell számolni az Óbudai Gázgyár területén a föld alatt fekvő szennyezést. Ezt az elmúlt évtizedben minden évben követelték a zöld mozgalmak képviselői.
Karácsony Gergely szerint Orbán Viktor miniszterelnök korábban alaptalanul nevezte rémhírnek a helyzetet, valódi közveszély áll fenn, aminek a megoldása állami feladat. Szerinte a kármentesítésre jogszabály kötelezné az állami MVM-et, ám - mint írta - évek óta más sem történik, mint hogy a határidő lejárta előtt pár nappal hoznak egy határozatot és eltolják a határidőt. A főpolgármester felidézte: legutóbb karácsony előtti született ilyen döntés. Közlése szerint a bíróság ezt a határozatot semmisítette meg.
A főváros első embere hozzátette, ettől még nem szűnik meg a Duna-parton a szennyezés, de a helyzet világos: nincs több kifogás és időhúzás.
A Greenpeace Magyarország még 2018-ban vett mintákat az akkor rendkívül alacsony vízállású Duna medréből, miután jól láthatóan szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába. A mérési eredmények kimutatták: egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket - írják.