Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond az 1989-es népfelkelés 35. évfordulója alkalmából a temesvári Új Ezredév Református Központban megrendezett gálaesten 2024. december 14-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Sulyok Tamás: még nincs késő, most kellene megállni

A politikai kampány elmérgesedése ellen emelt szót a köztársasági elnök.

A poltikai kampány hangneméről tett közzé bejegyzést a Facebook-oldalán a köztársasági elnök. Sulyok Tamás arról ír, hogy jövő tavasszal országgyűlési választás lesz Magyarországon, és ahogy ez harminchat éve megszokott, a kampányra a felkészülést a pártok már a választást megelőző évben megkezdik.

„Az elmúlt napokban, hetekben a politikai közbeszédben erőre kapott az agresszív hangvétel, és sajnos megjelent a fizikai erőszak is. Az utcán és – ami Magyarországon szokatlan – az Országgyűlésben is. A kampány java még bőven hátravan; okkal kérdezik az aggódók: mi jön még ezután? Ezek az aggodalmak, valamint a szomszédos országokban zajló fejlemények egyaránt arra intenek mindannyiunkat, hogy nézzünk magunkba” – írja az államfő, és arra figyelmeztet, hogy minden ellentét dacára csak egy haza van, amelyben különböző céljaink vannak, mást gondolunk a világ dolgairól; és éppen ezeknek az eltérő céloknak és gondolatoknak az ütköztetése a demokrácia lényege. „Ám nagyon nem mindegy, hogy ezeket az ütközeteket milyen eszközökkel vívjuk meg, hogyan fejezzük ki a meggyőződésünket” – teszi hozzá.

Egymást tiszteletére hív fel Sulyok Tamás, és úgy véli, ebben különösen nagy a felelősségük azoknak, akik közhatalmat gyakorolnak vagy a közhatalom gyakorlására jelentkeznek be, véleményt és közvéleményt formálnak, követőtáborral rendelkeznek, mert ők nem csak a saját híveiknek szolgáltatnak mintát, szerinte egyúttal – szándéka ellenére – a vele nem rokonszenvező közönség egyes tagjaiban saját magával és szimpatizánsaival szemben is felszítja az agressziót.

„Amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. – tartja a népi bölcsesség. De ez valójában az erőszak spirálja. Még nincs késő, most kellene megállni!” – áll az elnöki üzenetben.

A köztársasági elnök szólt arról is, hogy az internet, a közösségi platformok hirtelen mindenkinek megadták a nyilvános véleményformálás lehetőségét. Ez azonban ugyancsak felelősséget ró mindenkire, mert „ugyanaz a szó, mondatfüzér, ami az offline világban olykor csak egy egyszerű fricska, a virtuális térben virtuális lincseléssé fajulhat. A virtuális lincselés pedig könnyen nem csak lelki traumákhoz, de fizikai erőszakhoz is vezethet. Az elmúlt esztendő politikai merényletei – közel és távol – megmutatták ennek valós veszélyét.”

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×