Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 9. szombat Gergely
Az amerikai légierő egyik C-17-es Globemaster típusú szállítórepülőgépének hajtóművét nézi egy katona a 12. Aero India elnevezésű légi és űrtechnológiai szakkiállításon a dél-indiai Bangalorban 2019. február 21-én. A febuár 24-ig tartó négynapos légiipari szakkiállításon 30 ország több mint 350 gyártója mutatkozik be.
Nyitókép: MTI/EPA/Dzsagadis Nv

Továbbra is vannak érthetetlen dolgok a lezuhant dél-koreai gép körül – mondja a repülési szakértő

A december végén kényszerleszállás közben betonfalnak csapódott dél-koreai repülőgép mindkét hajtóművében találtak madártollakat és vérfoltokat, ám az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindkét hajtómű leállt, azoknak ugyanis be kellett volna darálniuk a bekerülő szárnyasokat.

"Nem gyakori, hogy egy repülőgép hajtóművét madarak tegyék üzemképtelenné, és az még ritkább, hogy mindkét hajtómű leálljon emiatt" – mondta az InfoRádióban Pető György pilóta. A repülési szakértő kiemelte, hogy további vizsgálatokat igényel, hogy mi okozhatta a tragédiát, mert a hajtóműveket úgy tervezik, hogy ha egy-két madár belerepül, akkor az nem jelent problémát, a hajtómű "beszippantja és kiköpi", de elviekben ettől még nem fog leállni.

"Az ilyen hajtóművek hatósági jóváhagyásánál fagyasztott madarakat lőnek be a nagy sebességgel működő hajtóműbe, amit a rendszernek ki kell bírnia" – jegyezte meg a szakértő. Arról is beszélt, hogy annak minimális az esélye, hogy annyi madárral találkozzon egy repülő, hogy mindkét hajtóműve meghibásodjon, de felidézte, hogy volt erre példa, amikor New Yorkban a Hudson folyóra kellett leszállnia egy utasokkal teli gépnek, miután egy vadlibarajjal ütközött.

A koreai gép esetében azonban az is érthetetlen, hogy miért nem voltak kint a gép kerekei.

"A hajtóműveket a jelenleginél jobban nem lehet megvédeni a madaraktól" – jelentette ki Pető György, és hozzátette, ha lenne rá tökéletes védelmet jelentő megoldás, akkor már alkalmazták volna. Ez a kockázat megmarad, de hangsúlyozta, hogy nagyon sok repülőgép találkozik madárral, és ettől nem áll le a hajtómű. "A vadászgépeknél van olyan rendszer, hogy a levegő nem közvetlenül jut be a sugárhajtóműbe, ám ez sem jelent megoldást" – mondta a szakértő, és indokolásként hozzátette, minden hajtómű "lételeme" a beáramló levegő, és minden, ami ezt blokkolná, problémát okozna jelentősen befolyásolná a hajtómű teljesítményét.

A madarakkal ütközés a repülés régi problémája. Már Wilbur Wright is ütközött madarakkal egy 1905-ös kísérleti repülésekor, az első halálos madárütközéses baleset pedig 1912-ben történt, akkor sirályok miatt zuhant vízbe egy repülőgép. Pető György szerint a dél-koreai repülőgép-baleset okainak kiderítése nagyon hosszú folyamat lesz, ennek csupán egy kis része az, hogy a repülőgép mindkét hajtóművében találtak madártollakat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×