Infostart.hu
eur:
360.21
usd:
316.06
bux:
143467.99
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd – Zöldek – DK – MSZP fővárosi listavezetője beszédet mond a Jövőt adunk Budapestnek! című választási programismertetőjén a Trafó Kortárs Művészetek Házában 2024. május 25-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Karácsony Gergely elárulta, mi a főváros legnagyobb gondja

A főpolgármester Budapest igazi problémájának azt tartja, hogy az önkormányzatnak nincs pénze, nem azt, hogy "politikai értelemben milyen közgyűlési többség van vagy hogy nincs főpolgármester-helyettes".

Karácsony Gergely a Republikon Intézet "Budapest két tűz között" című hétfői, budapesti konferenciáján, nyitó előadásában úgy fogalmazott: a város egy gazdasági válság mélypontján van, emellett egy kormányzati sarcpolitika áldozata is. "Azt érzem, hogy a két legnagyobb frakció, a Fidesz és Tisza Párt frakciói szempontjából a fővárosi közgyűlés valójában egy csatatér, ahol nem a Budapesttel kapcsolatos vitákat kell megbeszélni, hanem a 2026-os parlamenti választásra kell muníciót gyűjteni" - mondta.

Hozzátette: az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Fidesz mindenre nemmel szavaz, így a tízfős Tisza-frakció nélkül nem tudnak döntéseket hozni. "Ha csak a város ügyeire fókuszálnánk, akkor is nagyon nehéz lenne előre jutni, ehhez képest az országos politika villámai csapkodnak a fejünk felett" - jelentette ki a főpolgármester, megjegyezve: nem a város ügyei blokkolják a működést, hanem annál sokkal nagyobb problémák. Karácsony Gergely azt mondta, a mai kor jellemzője, hogy miközben a világ összetett, globális, nehezen megoldható problémákkal szembesül, a politika a leegyszerűsítések és a hamis válaszok korszakát éli.

"Nagyon komplex, bonyolult kérdésekkel szembesülünk, amelyekre hosszú távú döntéshozatalban transzparens, érveket meghallgató módon kéne válaszokat adni, de nem ez a korszellem" - mondta.

Baranyi Krisztina, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) fővárosi frakciójának képviselője az előadást követő panelbeszélgetésen hangsúlyozta, nem szabad elbagatellizálni, hogy nincs főpolgármester-helyettes. Rámutatott: ha a törvényes működés feltételei nem állnak fenn, akkor "a Fidesz által vezetett kormányhivatalnak igenis van ahhoz joga, hogy főpolgármester-helyettest nevezzen ki, költségvetést alkosson, felszólítsa a főpolgármestert a törvényes működés helyreállítására, és ha ez nem következik be, akkor a magyar parlament feloszlathatja a fővárosi közgyűlést".

Kitért arra is, hogy a fővárosi választók 70 százaléka ellenzéki, a közgyűlés mégsem tud erőt felmutatni a kormánnyal szemben. "Egy ilyen széttagolt, láthatóan nem egyfelé húzó, nem ellenzéki vezetésű város hiába is áll oda a kormány elé, hiszen látszik a mi állapotunk. Nyilván magasról tesznek a fejünkre" - fogalmazott a ferencvárosi polgármester.

Szaniszló Sándor, a DK fővárosi frakcióvezetője azt mondta: a közgyűlés már eljutott néhány fontos szavazásig, de még mindig nem találják "az ellenszerét a kivéreztetésnek."

Tájékoztatása szerint 89 milliárd forint a szolidaritási adó, amit "mindenáron be akarnak hajtani a fővárostól, még akkor is, ha ezzel azt kockáztatják, hogy alapvető szolgáltatások nem fognak működni". Problémának nevezte továbbá, hogy

az uniós források elakadtak, emiatt a főváros is hátrányban van, mert nem tudja felhasználni a neki járó pénzt.

Szaniszló Sándor közölte: a főváros annak ellenére is működik, hogy nincs szervezeti és működési szabályzata, mivel a főpolgármesternek "elég kemény jogosultságai vannak ahhoz, hogy fontos ügyekben el tudjon járni, akár egyedül is". A főpolgármester-helyettesek hiánya azonban a politikus szerint problémás lehet, mert alkalmat adhat arra, hogy a főispán beavatkozzon.

Barabás Richárd, a fővárosi közgyűlés Párbeszéd-frakciójának vezetője azt emelte ki: Budapest az ország gazdasági és kulturális erőtere, ami itt történik, az meghatározza az ország egészének gazdasági, kulturális és szellemi életét, ezért fontos lenne "a szokásos törésvonalakon felülemelkedni".

Megjegyezte továbbá: Budapestnek 35 százalék körüli részesedése van az ország GDP-jéből, ehhez képest az adók 94-96 százalékát elviszi a központi költségvetés. A meghívó szerint felkért fővárosi frakcióvezetők közül Szentkirályi Alexandra (Fidesz), Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) és Ordas Eszter (Tisza Párt) nem vett részt a rendezvényen.

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×