Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
311.73
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Beaver building dam taken in northern Alaska
Nyitókép: Stan Tekiela Author / Naturalist/Getty Images

Már a Balatont ostromolják Európa legnagyobb rágcsálói

Az eurázsiai hódokat 2007-ben kezdték el visszatelepíteni a Drávába és mellékágaiba, ahonnan azóta már egész Somogy vármegyét meghódították, és már a Balatonhoz is eljutottak.

A hódok gyorsan szaporodnak, ennek eredményeként egyre több helyen lehet találkozni a nyomaikkal, például vízbe döntött fákkal, vízpartokon kiépített hódvárakkal - írja a likebalaton.hu.

Nem csak a Balaton környéki fákra jelentenek veszélyt ezek a rágcsálók. A hódok befúrják magukat a töltésekbe, ami veszélyes lehet áradások idején, mivel meggyengítik azokat. Emellett termést is pusztítanak, amint azt a helyi gazdák is észrevették - írja a lap.

Ugyan védett állatok, és fontos szerepük van az ökoszisztémában, viszont időről időre szükség lehet a számuk korlátozására; engedéllyel vadászható, ha semmilyen más védekezési módszer nem hatékony.

Mint írják, Czabán Dávid ökológus korábban azt nyilatkozta az eurázsiai hód elterjedésével kapcsolatban, hogy mintegy tízezerre tették a hódok egyedszámát hazánkban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hód ugyanúgy védett állat maradt, mint eddig. Csak az elháríthatatlan károk esetében kerülhet puskavégre, de szerinte előtte más védekezési formákat is ki kell próbálni ellene.

Viszont haszna is van a hódoknak: a gátépítés növeli a vízvisszatartást, ami jól jön aszályos időszakban. A vadállomány szempontjából is jótékony lehet a hatásuk, hiszen a többi vad vizet talál a hódvárak mellett, a kis tavakban pedig megtelepednek a rovarok és az ebihalak.

Tehát a Balatonnál kettős a hódok jelenléte, kárt is okoznak, de hasznuk is van

- írják. Azok számára, akik szeretnék megóvni a természetet, fontos megérteni a hódok szerepét az ökoszisztémában. A Balaton környékén élőknek és a természetvédőknek egyaránt oda kell figyelniük a hódok jelenlétére, és meg kell találniuk az egyensúlyt a hódok védelme és a károk megelőzése között.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×