Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Facebook/Technológiai és Ipari Minisztérium

Kitört a rendszámpánik: menekülnek a magyar autósok

A zöld rendszám nélkül drasztikusan visszaesett a hibrid autók értékesítése szeptemberben. Az elektromosoknál nem érezhető a változás. Kérdés viszont, hogy megmarad-e valami a plug-in hibridek kedvezményeiből.

Szeptembertől már nem jár a zöld rendszám és az azzal járó több kedvezmény a növelt hatótávolságú – konnektorról is tölthető – hibrideknek és a plug-in hibrideknek. Ez látványosan megjelent a statisztikákban is – írja a Totalcar.

A Belügyminisztérium zöldrendszám-statisztikájából ugyanis kiderül, hogy az idén szeptemberben előbbiekből 13, utóbbiakból mindössze két darabot helyeztek forgalomba, miközben az év első kilenc hónapjában a növelt hatótávolságúakból havonta átlagosan 668, a plug-in hibridekből pedig 104 darab került az utakra. A múlt évben pedig átlagosan 576 és 145 darabbal zárták az egyes hónapokat ezek az autók.

A szeptemberi és az idei havi átlagos adatokat összevetve ez 98 és 99 százalékos visszaesést jelent.

Számtani feladvány

Az év végéig még meg megmarad az a kedvezménycsomag, ami vonzóvá tette ezen autók értékesítését, és ma még nem ismert, hogy mi lesz a további sorsa. Európa országaiban eltérően sorolták be ezt a típust, így sokféle kedvezmény is vonatkozott rájuk, amelyeket időközben már sok helyen vissza is vettek – mondta az InfoRádióban Knezsik István, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke.

Ma már a modern plug-in hibrid autók 100 kilométer körüli hatótávolságot tudnak produkálni elektromos üzemmódban, ezért ha a mindennapokban valaki ilyen hatótávolságon belül használja az autóját, annak ez egy vonzó közlekedési mód az áram ára miatt. Ám ezek döntő többségében közel 300 kilogramm az akkumulátor, tehát ha nem az elektromos hajtással üzemeltetjük az autót, akkor minden esetben ennyi többletterhet viszünk magunkkal – hívta fel a figyelmet Knezsik István.

Meglátása szerint azok az autósok, akik ténylegesen kihasználták a plug-in hibridek előnyét, azok vélhetően a modern elektromos autók irányába fognak elindulni.

"Ma 12 féle hajtáslánc elérhető, jó lenne, ha mindenki nagyon gondosan körbejárná, hogy milyen hajtásláncot szeretne választani: benzinest, dízelt, az elektromosokból is nagyon sokféle van, esetleg már hidrogénautó is elérhető, és ott vannak a PB-gázosok is. Ki kell számolni, hogy ár-érték arányban melyik az a módozat, ami egy adott autóvásárló számára a mindennapokban költséghatékonyan kihasználható közlekedést tud biztosítani" – sorolta a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke.

Az interjúban szóba került az is, hogy például Németországban százezres nagyságrendben felhalmozódtak az eladatlan elektromos autók. A szakember szerint ez itthon nem jellemző. Ez egy sokkal kisebb piac, százezer személygépkocsi fogy egy éven belül, nálunk az elektromos autókat a korábbi ütemben vásárolják az elektromos autókat.

"A flottát használó cégek, elsősorban az új környezetvédelmi megfelelőségi szám – az ESG – miatt vásárolnak elektromos autót, hiszen ennek a pontértéknek a tükrében osztályozzák majd a vállalatokat, és ennek tükrében kapnak hitelt és bizonyos adókedvezményeket. Még senki nem tudja, mi fog megjelenni a jelenlegi adótörvények módosításában, de szeretném, ha valamilyen mértékben – mégiscsak elektromos hajtásról is beszéltünk – megmaradna az az előny, amit ma adókedvezményekben biztosítanak a részben elektromos hajtást használók részére is" – ismételte meg Knezsik István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×