A főváros ivóvíz minőségét nem veszélyezteti az árvíz – jelentette ki Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában részletesen elmagyarázta, hogy noha az árvízi időszak jóval nagyobb kockázat a főváros vízellátása szempontjából, mert a társaság a főváros és az agglomeráció 11 települését szolgálja ki Kisoroszitól Százhalombattáig, és a 760 kút nagy része az ártéren van, ezért ezeknek a megközelítése, üzemeltetése, ellenőrzése ilyenkor különleges feltételek mentén hajtható végre, de a kinyert víznek nincs közvetlenül köze a folyóhoz. "Az évezredek alatt képződött 20-30-40 méter vastag kavicsrétegnek a különböző jó vízadó képességű szelvényeiből tudjuk termelni azt a vizet, ami ezen a kavicsszűrőn keresztül hosszú idő alatt lejut a kutaknak az úgynevezett víznyerő csápjáig" – mondta a vízügyi szakember.

Ilyenkor, árvíz idején különösen szennyezett lehet a Duna vize, ez szemmel is látszik a folyón, mert ebben az időszakban rengeteg olyan plusz szennyező bekerül a vízbe, ami veszélyezteti a felhasználását, de a vízművek vízbázisa távol van ettől a szennyezett víztől, így ez a természetes szűrőkapacitás megóvja. Csörnyei Géza emlékeztetett, hogy a súlyosabb 2013-as árvíznél is folyamatosan biztonságos volt a főváros vízellátása. A kockázatot csupán az jelenti, hogy árvíz idején víz alá kerülnek a kutak, és egy műszaki hiba, egy vízbetörés miatt keveredhet a Duna vize az ivóvízzel, de ennek megelőzésére is vannak különböző technológiai intézkedések, így ez a veszély sem fenyeget.

A kutak egy részét az árvíz előtt lezárják, és biztonságba helyezik, hogy az ár levonulása után minél hamarabb újra lehessen indítani, míg a többit igyekeznek folyamatosan üzemben tartani, ellenőrizni. A megtermelt vizet pedig ahol szükséges, magasabb nyomással továbbítják, hogy ha bárhol bármilyen meghibásodás történik, akkor ne kintről befele folyjon a koszos víz, hanem inkább bentről kifele a tiszta víz, de arra is kell figyelni, hogy ne terheljék túl a rendszert.

A mostani árvíznél 100 ezer köbméternyi napi kapacitást kellett leállítani az érvízi felkészülés jegyében, és nagyjából 30 ezer köbméter az, amit menet közben kellett elzárni.

A Fővárosi Vízművek vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy két kockázat van a fővárosi vízellátás szempontjából: az egyik az árvíz, de a másik a "kisvíz", amikor egy méter alatt van a Duna vízszintje, mert utóbbi ugyanúgy jelentős kockázatokat jelent a vízellátás biztonsága szempontjából, különösen, ha nagy nyári fogyasztás van.

Elmondta azt is, hogy a városnak átlagos vízigénye 20 ezer köbméter/óra, de a társaság 41 ezer köbméternyi óránkénti vízmennyiséget tudna szállítani, ha szükség lenne rá, és ezenkívül tározók is vannak a város különböző helyein, ezeknek az összkapacitása 328 ezer köbméter, így majdnem egy teljes napi mennyiség tározására képes a vízművek.

Arról is szó esett, hogy kell-e árvíz idején az érkező folyami szennyezés miatt az ivóvizet pluszban kezelni, klórozni, fertőtleníteni, és Csörnyei Géza elmondta, a növekvő kockázatok miatt számos megelőző intézkedés léptetnek életbe.

"Az egyik, hogy rendelkezünk úgynevezett komplex fertőtlenítő rendszerekkel, árvíz, kisvíz, aszály időszakában nemcsak hagyományos klórral fertőtlenítjük a vizet, hanem bekapcsoljuk az UV-fertőtlenítőket is. Ezekkel a hatalmas nagy UV-lámpákkal azokat a szennyezőket kezeljük, amelyek esetleg ellenállóbbak a klórral szemben" – mondta a vezérigazgató, de hozzátette, az egész rendszert nem tudják így kezelni, ezért a védelem fokozása érdekében hatósági utasításra meg kell emelniük a klórszintet is. "Ezt a változást nyilván a fogyasztók megérzik, de azért ez még mindig sokkal alacsonyabb, mint mondjuk az uszodai klórszint, mert tízszer olyan magas a klórtartalom az uszodában, mint az ivóvízben" – tette hozzá. A fogyasztók ízérzékelését az is befolyásolja, hogy ki milyen távol van a klórozó ponttól.

"Ha valaki a klórra érzékenyebb, akkor érdemes a vizet egy kancsóban kirakni az asztalra, és egy-két perc alatt gyakorlatilag teljesen szabaddá válik, hiszen a klór a szabad légfelszínnel találkozva azonnal eltávozik, és ugyanaz az élvezeti értéke, mint bármikor máskor" – mondta a vezérigazgató, és hozzátette, az UV-fénynek az ízre nincs semmilyen hatása.

A Fővárosi Vízművek működteti a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet, valamint több kisebb telepet az agglomerációs településeken, ezekben is feladatot ad az árvíz. Csörnyei Géza elmondta, ilyenkor fontos a zártság biztosítása, megakadályozni azt, hogy a Dunába jusson a szennyvíz. A magas vízszint a központi telepen már nem jelent gondot, mert kialakítottak egy olyan rendszert, amely révén magas vízállásnál is a folyóba lehet juttatni a tisztított vizet, de erre a mostani tetőzésnél sem volt szükség.

Az ár levonulása után jön a helyreállítás: a kutak környékét rendbe kell tenni, tisztítani kell, az ártereken össze kell szedni a hordalékot, szemetet, uszadékot. "Ezen a 130 kilométernyi Duna-szakaszon ezer tonna számra képződik ilyenkor a hulladék, amit el kell távolítani ahhoz, hogy a vízbázis biztonságban legyen" – mondta a vezérigazgató, és hozzátette, a munkálatokban a büntetés-végrehajtás segít nekik.