Közölte: az idei az első év, amikor az érettségi vizsgák követelményrendszerét és feladatstruktúráját a felmenő rendszerben bevezetett, 2020-as NAT alapján állították össze.

A feladatfejlesztés és az új követelményrendszer összehangolása jól sikerült - állapította meg, hozzátéve: a most lezárult írásbeli vizsgaidőszakot a szokásosnál nagyobb hírverés előzte meg, ám a sajtóhírekkel ellentétben nem volt fennakadás az újítások miatt.

Brassói Sándor elmondta, hogy az érettségi időszak minden évben "nagyüzem" a köznevelés és a felsőoktatás számára is. Tájékoztatása szerint az írásbeli számonkéréseken összesen 112 655 vizsgázó jelent meg. Közép szinten 155, emelt szinten pedig 106 vizsgatárgyból szerveztek vizsgákat, összesen tíz nyelven, országszerte 1161 helyszínen, 3150 bizottság előtt - ismertette az elnök.

Kitért arra is, hogy a mostani vizsgaszezonban látványosan megnőtt az előrehozott vizsgák száma. Ez azonban nem a vizsgázói szándékok változása miatt történt, hanem azért, mert az ötévessé vált technikumokban a diákok többsége a negyedik évben tesz vizsgát a közismereti tantárgyakból - magyarázta.

Az elnök a "közvélemény teljes félrevezetésének" nevezte azokat a híreket, amelyek szerint jelentős hibák voltak az idei feladatlapokban. Nagyon kevés probléma jelentkezett - szögezte le, megjegyezve: egy helyszínen fordult elő, hogy eggyel kevesebb feladatcsomagot kapott az iskola, illetve négy helyszínen voltak hiányosak a feladatlapok, de mindenhol időben, a vizsgák kezdete előtt megoldották a pótlást.

Hozzátette: a dolgozatok értékelési útmutatóját nyolc esetben módosították, mégpedig azért, hogy más megoldás is elfogadható legyen.

Brassói Sándor kiemelte: nem igaz, hogy a diákok és a tanárok nem kaptak elegendő információt az új követelményekről, hiszen az új rendszer alapján fejlesztett mintafeladatok már egy éve elérhetők az OH honlapján. Senkit nem érhetett meglepetés, a vizsgázóknak bőven volt idejük és lehetőségük megnézni, mire számíthatnak - mondta.

Az OH elnöke jelezte: a szakemberek szerint a megújult feladatok az elsajátítandó tudást kérték számon, az eredmények pedig igazságosabbá és objektívebbé váltak a korábbiaknál.

Dugasz János, a hivatal köznevelési programok főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a módosítások minden tantárgy esetén kedvezőek a diákok számára.

A magyar írásbeli dolgozat egyszerűbbé vált: az első részből kimaradt a gyakorlati szövegalkotás, a második feladatsorban pedig már nem szerepel az összehasonlító elemzés - mondta. Úgy folytatta: matematikából a korábbinál hangsúlyosabbá váltak a pénzügyi feladatok és a statisztika, kikerült viszont a témák közül többek közt a másodfokú egyenletrendszer, az abszolútértékes egyenlet és az algebrai törtek.

Történelemből a korábbi 12 helyett 7 témakör szerepel a követelmények között - mondta, hozzátéve: az összevonás eredményeképpen lehetővé vált, hogy a világtörténelmet és a magyar történelmet összekapcsoló feladattípusokat hozzanak be.

A főosztályvezető tájékoztatása szerint új témakörök jelentek meg az idegen nyelvi vizsgák feladatsoraiban, valamint a digitális kultúra tantárgy esetében is. A biológia vizsga 120 helyett 150 perces lett és a problémamegoldó feladatok kerültek előtérbe. A fizika, kémia és földrajz tantárgyak esetében nagy sikert aratott, hogy a szóbeli számonkérés projektfeladatokkal is kiváltható - sorolta az újításokat.

Dugasz János elmondta: a vizsgaidőszak június 5. és 12. között az emelt szintű szóbelikkel folytatódik, a középszintű szóbelik pedig június 17. után következnek.