Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Baja, 2024. április 10.Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára beszédet mond a XI. Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia megnyitóján Baján, az Eötvös József Főiskolán 2024. április 10-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Dániel

Maruzsa Zoltán: egyre vonzóbb a tanári pálya

A korábbiaknál sokkal többen jelentkeznek a pályára, és idén több mint 17 ezren első helyen jelöltek meg tanárképző intézményeket.

Maruzsa Zoltán az Eötvös József Főiskolán zajló XI. Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia megnyitóján azt mondta: az elmúlt öt évben több olyan változás történt a köznevelésben, amelyek vonzóbbá és hatékonyabbá tették a pedagógusképzést és az utánpótlást. Úgy véli, az intézkedések azt eredményezték, hogy

a korábbiaknál jóval többen jelentkeznek a pályára, és idén több mint 17 ezren első helyen jelöltek meg tanárképző intézményeket.

Az államtitkár a kormányzati lépésekkel kapcsolatban kifejtette: bővítették a vidéki képzőhelyek számát, különös tekintettel az óvodapedagógus és tanítóképzés területén, kivezették a nyelvvizsga-kötelezettséget, és megváltoztatták a felvételi eljárás rendszerét, hogy egyszerűbbé váljon a felsőfokú oktatási intézmények beiskolázása.

A politikus hozzátette: jelentős bérrendezést is elindított a kormány idén január elsejétől, egyben 2030-ig rögzítette a béremelés pályáját, ezzel együtt pedig gyorsabb előmeneteli lehetőséget biztosított a tanárok számára. Közölte: az új, sávos bérrendszerrel felszámolta a kormányzat azt a korábbi évtizedes beidegződést is, hogy a bér mértékét azt alapvetően az egykori végzettségi fok, illetve az életkor határozza meg, így aki „jó teljesítménnyel odateszi magát a munkahelyén, akkor hamarabb, gyorsabban, jelentősebb bért érhet el”.

Maruzsa Zoltán kiemelte: megszűnt az a gyakorlat, amely szerint a főiskolás diplomával mindenképpen kevesebbet keresnek a pedagógusok, mint egyetemi oklevéllel, ami szerinte jelzi, hogy

„az óvodapedagógusnak, a tanítónak és a tanárnak ugyanolyan fontos szerepe van” az oktatási rendszerben.

Kitért arra is, hogy az egyre gyakorlatiasabb pedagógusképzés is a hatékonyságot és az utánpótlás megfelelő biztosítását, a pálya vonzerejét növeli. Az államtitkár szerint a tanítóképzés a magyar köznevelés-pedagógus utánpótlását szolgáló pedagógusképzés egyik legstabilabb és legfontosabb eleme, tanítóknak pedig kiemelkedő szerepük van az oktatásban.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, a konferencia fővédnöke azt mondta: a kormány kiemelkedő feladatának tekinti az óvodapedagógus, tanító és tanár hivatások tekintélyének megerősítését. Fontosnak nevezte, hogy a tanárok felsőoktatási képzése a gyerekről és a szülőről is szóljon, egyben szolgálja a nemzet érdekeit, erre pedig „kizárólag az időtálló ismereteket biztosító gyakorlati tanárképzés alkalmas”.

A minisztérium – három tanárképző intézmény részvételével – egy olyan pilot programot indított el, amelynek eredményeként megvalósul a képzések gyakorlat- és értékorientált kialakítása.

Az ötévente megrendezett Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia szerdán és csütörtökön zajlik Baján. Az esemény elsősorban az alsófokú pedagógusképzésben oktatóknak, elméleti és gyakorlati szakembereknek, kutatótanároknak, mesterpedagógusoknak és mentoroknak, valamint a gazdaságtudományi tárgyakat felsőoktatásban oktatóknak kínál fórumot szakmai tapasztalataik, jógyakorlataik, kutatásaik megosztására.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×