Versenyképességi csomag bemutatására készül a kormány - jelentette be Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján hétfőn a Portfolio tudósítása szerint.
Szerinte 7-8 év, mire visszajövünk a 2020-2021-es Covid- és a 2022-2023-as energiaválságból, a 2024-2026-os időszak a normalizálódás időszaka lehet.
A Covid idején szerinte a jegybank és a kormány is ösztönzőleg dolgozott a magyar gazdaság érdekében, de az energiaválságban csak a kormány, "a jegybank restrktív volt" - értékelt.
"Bele sem merek gondolni abba, hogy mi történt volna akkor, ha tavaly tartjuk az eredeti költségvetési hiánycélt" - tette hozzá Nagy Márton.
Megállapította, hogy az infláció lecsökkent, a munkahelyek megmaradtak, sőt javultak a foglalkoztatotti számok.
A munkanélküliségi ráta átmeneti emelkedését örvendetesnek nevezte, mivel szerinte az arra mutat, hogy egyre többen lépnek be az inaktívból az aktív státuszba, "most egyelőre ez történik".
Elismerte ugyanakkor, hogy 2023-ban a magyar gazdaság növekedése az EU átlaga alatt volt, majd felsorolta az idei év legfontosabb kihívásait:
- fogyasztás helyreállítása
- belgazdaság újraindítása
- magas exportaktivitás fenntartása
- munkaerőpiac aktivitásának növelése
- hitelpiac helyreállítása.
Felsorolta, mi mindent tett a kormány az elmúlt időszakban, ezek zászlóshajójaként az infláció elleni küzdelmet ecsetelte. Szerinte a fogyasztás helyreállását tükrözik már a bolti és turisztikai számok is, de a belgazdaság tekintetében túl sok pozitívumot nem tud mondani, az export pedig lassul.
"Ha azt kérdezzük meg a cégektől, hogy miből fognak beruházni, akkor a nagy részük azt mondja, saját tőkéből. Ez a magas kamat miatt és a magas saját forrás aránya miatt van" - fejtegette Nagy Márton.
Rámutatott, hogy tavaly decemberben mind a jármű-, mind pedig az akkumulátorexport a negatív tartományba csúszott, vagyis év/év alapon csökkent; az exporton belül 17 százalékot képvisel a járműipar, 7 százalékot pedig az akkumulátoripar - tette hozzá. "10 milliárd eurónyi akkumulátort és annak alkatrészeit exportálunk éves szinten. Németországba megy ennek a fele. Amíg az USA és más országok erőteljesen támogatják az elektromosautó-vásárlást, Németországban ezt megszüntették - vázolta az egyik lényeges kihívást Nagy Márton, aki elismerte: kell egy összeurópai programot ezen a téren.
Szerinte még mindig kell 500 ezer új munkahely a magyar gazdaságban, ehhez pedig magyar munkaerő kell, de csak 300 ezer fő látszik. "Részben inaktívból aktívba kerülnek a lakosok, de átképzéssel is lehet nyerni új munkavállalókat", és GINOP programokat fognak használni arra, hogy támogassák a munkaerő-kínálat átalakítását.
Nagy tartalékot lát például a fiataloknál.
A hitelezésben viszont már most úgy látja: itt a pozitív fordulat.
A lakossági hitelezés helyreállítását több eszközzel is igyekszik „pörgetni” a kormány: lakossági kamatstop, lakáshitel-kamatplafon, csok plusz. „Ehhez jön még hozzá a jegybank 10 százalékos önrész szabályozása az első lakás vásárlásakor” – fogalmazott.