Infostart.hu
eur:
366.77
usd:
328.04
bux:
141343.45
2026. október 7. szerda Amália
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki jogköröket ellátó elnökhelyettese (fent k) a büntetőeljárási törvénnyel, bűnügyi költséggel kapcsolatos nyilvános határozathirdetésen 2016. szeptember 19-én. Az Ab határozatában alaptörvénybe ütközőnek minősítette és ezért megsemmisítette a büntetőeljárási törvény egyik, bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését. Sulyok Tamás mellett Czine Ágnes és Pokol Béla, elöl Salamon László és Juhász Imre alkotmánybírók (b-j).
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Salamon László vezeti ideiglenesen az Alkotmánybíróságot

Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnök államfőnek való jelölésével – elnökhelyettes hiányában – megválasztott vezető nélkül marad az Alkotmánybíróság, ezért az elnöki hatásköröket a testület korelnöke gyakorolja.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban bejelentette, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik a kormánypártok államfőnek, ezzel viszont vezető nélkül marad hétfőtől az Alkotmánybíróság.

Az Index cikke szerint Sulyok Tamásnak még a köztársaságielnök-választás, azaz február 26. előtt – az Országgyűlés elnökének címezve – le kell mondani alkotmánybírósági elnöki és tagsági megbízatásáról, a lemondás érvényességéhez nem szükséges elfogadó nyilatkozat. Miután a megbízatás a lemondás benyújtásának a napjával megszűnik, ettől a naptól elvileg az elnökhelyettes venné át az elnöki teendőket. Csakhogy 2016. november 22. óta, amióta Sulyok Tamást a parlament megválasztotta alkotmánybírósági elnöknek, nem töltötték be ezt a tisztséget.

Helyettes hiányában meghatározott hatásköröket az Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagja gyakorolja.

Ő pedig az 1947. december 25-én született Salamon László. Az ő feladata lesz többek között összehívni és vezetni az Alkotmánybíróság teljes ülését, meghatározni az Alkotmánybíróság által elbírálandó ügyek napirendre tűzésének ütemezését, ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának kitűzését is, kijelölni az előadó alkotmánybírót. Ugyanakkor nem képviselheti az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság előtt, nem irányíthatja az Alkotmánybíróság Hivatalát, nem gyakorolhatja a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság hivatalának köztisztviselői és munkavállalói felett.

Az Alkotmánybíróság helyzetének megnyugtató rendezéséhez az Országgyűlésnek minél előbb új elnököt és egy új alkotmánybírót kell választania. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választ elnököt az Alkotmánybíróság tagjai közül. Az Index értesülése szerint a kormánypártok elnöknek a 69 éves id. Lomnici Zoltánt jelölnék, aki több mint négy évtizedes bírói, benne hétéves legfelsőbb bírósági elnöki tapasztalattal is rendelkezik.

Címlapról ajánljuk

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
A világ leginnovatívabb országai

A világ leginnovatívabb országai

Jót tett Donald Trump elnök az amerikai innovációnak? Kormánya olyan élvonalbeli ágazatokat karolt fel, mint a félvezetők és a mesterséges intelligencia (AI) („Aki az AI-ban győz, az NYER!”). Hivatali ideje alatt példátlan adatközpont-burjánzás ment végbe, biztosítva, hogy az ország minden más államnál több elérhető „számítási kapacitással” rendelkezzen. A tavaly elfogadott Genius Act pedig lefektette a dollárhoz kötött digitális fizetőeszközök, a stablecoinok szabályozási alapjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×