eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki jogköröket ellátó elnökhelyettese (fent k) a büntetőeljárási törvénnyel, bűnügyi költséggel kapcsolatos nyilvános határozathirdetésen 2016. szeptember 19-én. Az Ab határozatában alaptörvénybe ütközőnek minősítette és ezért megsemmisítette a büntetőeljárási törvény egyik, bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését. Sulyok Tamás mellett Czine Ágnes és Pokol Béla, elöl Salamon László és Juhász Imre alkotmánybírók (b-j).
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Salamon László vezeti ideiglenesen az Alkotmánybíróságot

Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnök államfőnek való jelölésével – elnökhelyettes hiányában – megválasztott vezető nélkül marad az Alkotmánybíróság, ezért az elnöki hatásköröket a testület korelnöke gyakorolja.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban bejelentette, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik a kormánypártok államfőnek, ezzel viszont vezető nélkül marad hétfőtől az Alkotmánybíróság.

Az Index cikke szerint Sulyok Tamásnak még a köztársaságielnök-választás, azaz február 26. előtt – az Országgyűlés elnökének címezve – le kell mondani alkotmánybírósági elnöki és tagsági megbízatásáról, a lemondás érvényességéhez nem szükséges elfogadó nyilatkozat. Miután a megbízatás a lemondás benyújtásának a napjával megszűnik, ettől a naptól elvileg az elnökhelyettes venné át az elnöki teendőket. Csakhogy 2016. november 22. óta, amióta Sulyok Tamást a parlament megválasztotta alkotmánybírósági elnöknek, nem töltötték be ezt a tisztséget.

Helyettes hiányában meghatározott hatásköröket az Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagja gyakorolja.

Ő pedig az 1947. december 25-én született Salamon László. Az ő feladata lesz többek között összehívni és vezetni az Alkotmánybíróság teljes ülését, meghatározni az Alkotmánybíróság által elbírálandó ügyek napirendre tűzésének ütemezését, ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának kitűzését is, kijelölni az előadó alkotmánybírót. Ugyanakkor nem képviselheti az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság előtt, nem irányíthatja az Alkotmánybíróság Hivatalát, nem gyakorolhatja a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság hivatalának köztisztviselői és munkavállalói felett.

Az Alkotmánybíróság helyzetének megnyugtató rendezéséhez az Országgyűlésnek minél előbb új elnököt és egy új alkotmánybírót kell választania. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választ elnököt az Alkotmánybíróság tagjai közül. Az Index értesülése szerint a kormánypártok elnöknek a 69 éves id. Lomnici Zoltánt jelölnék, aki több mint négy évtizedes bírói, benne hétéves legfelsőbb bírósági elnöki tapasztalattal is rendelkezik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×