Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Electric car concept running on the road. elektromos autók akkumulátor töltöttség
Nyitókép: Jae Young Ju/Getty Images

Jó lenne, ha ezt megjegyezné a lakosság az akkumulátorokkal kapcsolatban

Az akkumulátorgyártásról, tudományos hátteréről, valamint környezeti terheléséről beszélgetett podcastjében beszélgetett Áder János volt államfő Kun Róbert vegyésszel. Ebben elhangzott: egyelőre elég rövid az akkumulátorok energiaraktározó képessége, nem lehet hosszabban tárolni velük az áramot.

Az akkumulátorgyártásról, tudományos hátteréről, valamint környezeti terheléséről és biztonságos működtetéséről beszélgetett Áder János volt államfő Kun Róbert vegyésszel Kék bolygó című podcastjának legújabb adásában.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy jelentős tudományos és gazdasági háttér van az akkumulátorfejlesztés mögött. Emlékeztetett arra, hogy

1991-ben jelent meg az első modern, lítiumionos akkumulátor, amelynek fejlesztéséért 2019-ben három tudós kapta meg a kémiai Nobel-díjat.

Kun Róbert, a Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetője úgy fogalmazott: az akkumulátorok mint az energiatárolás eszközei a jövő energetikai rendszereinek kulcskomponensei. Példaként említette, hogy akkumulátorok biztosítják a mobiltelefonok, a mobilalkalmazások, a laptopok és az elektromos autók működését is.

Áder János megjegyezte, hogy csak Európában évente 10-12 millió gépkocsit állítanak elő, és 2035-től már csak elektromos autók gurulhatnak le a futószalagokról. Ez azt jelenti, hogy Európában évente 10-12 millió akkumulátorra lesz szükség az autógyártáshoz - tette hozzá.

Kun Róbert kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások, a nap- és szélerőművek kapacitásának növelésével is egyre nagyobb mértékben lesz szükség energiatároló rendszerekre. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az akkumulátorok a jelenlegi technológiával úgynevezett szezonális tárolásra nem alkalmasak.

Egy akkumulátor nem úgy működik, mint egy éléskamra, hogy a nyáron megtermelt többletenergiát télen elő lehet belőle venni - magyarázta. Elmondta,

most 6-12 óra a tárolási időtartam, azaz a napközben megtermelt napenergiát este vagy esetleg még másnap reggel lehet felhasználni.

A lítiumion-akkumulátor olyan csúcstechnológiának számít, amelynek jelenleg nincs versenytársa - emelte ki Kun Róbert. Megjegyezte, hogy vannak más irányú kutatások, de jelenleg ez az, amely műszaki és gazdasági szempontból bevált, meghonosodott és kereskedelmi forgalomban is kapható.

Áder János kiemelte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban jelentős, 35-50 százalékos állami támogatást adnak az akkumulátorok gyártásához. Állami támogatással segítik elő, hogy versenyben maradjanak és a növekvő igényt amerikai piacról tudják kielégíteni - hangsúlyozta.

Kun Róbert az akkumulátorok újrahasznosításáról azt mondta, hogy a gyártást, a működtetést és az újrahasznosítást körkörös gazdaságként kell megoldani, az ehhez szükséges műszaki technológia létezik.Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártás zárt rendszerben történik, és a gyártási technológia fő elemei mindenhol azonosak, akár svédországi, akár németországi, magyarországi vagy távol-keleti gyárról van szó.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×